Különleges és egyedülálló határidőnaplónk egyszerre hagyományos segédeszköz a mindennapi életben, munkában, úgy, hogy használat közben - mintegy észrevétlenül - olvassuk, rögzítjük magunkban azokat a magyar történelemmel, múlttal, kultúrával kapcsolatos tényeket, adatokat, amelyeket az utóbbi évtizedek oktatási rendszere és "tudományos" élete - tisztelet a kivételnek - rendre elhallgatott.

A határidőnapló három történeti részt tartalmaz.
Az első a napló heti bontása, oldalai mellett, bal oldalt található eseménytörténeti rész, melyben az utóbbi ezer esztendő számunkra fontos történéseit gyűjtöttük össze.

A napló ismeretink szerint minden bizonnyal egyedülálló történeti része a bal oldal található magyar őstörténeti kronológia. Könyvtárnyi irodalom áttanulmányozása során válogattuk ki azokat a tényszerű, bizonyítható eseményeket, amelyek eligazodást, kapaszkodót jelenthetnek a magyar és rokon népek eredtétől az un. népvándorlás koron át egészen a bejövetelig. Így nem csak epizódokat, időtöredékeket láthatunk, ismerhetünk meg ezen időkből, hanem - s talán ez a lényeg - kitapinthatóvá, követhetővé válik a folyamat térben és időben egyaránt. Az őstörténeti időrend két részből áll: Krisztus előtti és Krisztus utáni történések.

Minden esztendőben részletesen tárgyaljuk múltunk egy-egy kevésbé ismert, vitatott epizódját, - egy-két oldalnyi terjedelemben -, lényegre és a folyamatra mutatóan ezeket az időszakokat tekintjük át.

Napi eseménytörténet

Január 1.       
1557                    - Kolozsvárott megszületett Bocskai István  fejedelem.       
1661                    - Kemény Jánost Erdély fejedelmévé választották.  
1823                    - Kiskőrösön megszületett Petőfi Sándor költő.        
1837                    - Vörösmarty Mihály szerkesztésében elindult az Athenaeum című irodalmi-tudományos
                              folyóirat.     
1849                    - Windischgratz seregével egészen Buda közeléig tört előre. A kormány és az országgyűlés
                             Debrecenbe települt.
1891                    - Az első magyar időszaki sajtótermék, a Tudományos Gyűjtemény  megjelenése Fejér György
                              és Trattner János Tamás kezdeményezésére.     
1908                    - Elindult a Nyugat című folyóirat.
1924                    - Kötelező román nyelvvizsga a kisebbségi tisztviselők számára.    
Január 2.       
1841                  - Kossuth szerkesztésében elindult a Pesti Hírlap.    
1822                  - Megszületett Csengery Antal, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, a Kisfaludy Társaság
                            tagja.         
Január 3.       
1849                  - Bem József győzelme Tihucánál a császári csapatok felett.
1855                  - Meghalt Pollack Mihály építőművész, a Nemzeti Múzeum és a Vigadó építője. 
1869                  - Megszületett Lyka Károly festő, művészettörténész.         
1876                  - Megnyitották a Győr-Sopron-Ebenfurt  vasútvonalat.       
1995                  - Princetonban meghalt Wigner Jenő magyar származású Nobel-díjas fizikus.   
  
Január 4.       
1604                   - Nádasdy Ferenc hadvezér halála.   

Január 5.       
1761                  - Debrecenben megszületett Diószegi Sámuel botanikus, a magyar rendszeres növénytan
                            megalkotója.
1849                  - Windischgrätz bevonult Pestre.
1883                  - Született Sztójay Döme, miniszterelnök.    
1920                  - Párizsba utazott a magyar békeküldöttség.

Január 6.       
1571                   - Törvénybe iktatták, az 1568. januári tordai országgyűlésnek megfelelően, az unitárius vallás
                             egyenjogúságát a római katolikus, a lutheránus és a református vallással.         
1766                   - Debrecenben megszületett Fazekas Mihály író, költő, a Lúdas Matyi írója.        
1897                   - Megszületett Szálasi Ferenc.
1978                   - Budapesten, az Országházban az amerikai népet jelképező küldöttség ünnepélyesen
                             visszaadta az
                           - 1945-ben Magyarországról  a koronaőrök által kimenekített Szent Koronát és a koronázási
                             jelvényeket. A Koronát államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták.“Ahol a Korona, ott van
                             Magyarország.” - tartotta 1000 esztendőn keresztül a hagyomány.        
Január 7.       
1764                 - A mádéfalvi vérengzés: Siskovics tábornok ágyútűz alá vette az alvó falut, és mintegy 400
                             menekülőt lekaszaboltak.
1843                 - Megszületett Koch Antal geológus, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke.      
Január 8.       
1620                 - Bethlen Gábort Pozsonyban Magyarország fejedelmévé választották.
1849                 - Az osztrákok mellett betörő 10 000 román fölégette Nagyenyedet.
1919                 - A szász Nemzeti Tanács Erdélynek Romániával való egyesítését helyesli.
Január 9.
1813                 - Érmihályfalván megszületett Kuthy Lajos, író.
1837                 - Meghalt Hochmeister Márton, erdélyi könyvkiadó és könyvnyomtató.
1921                 - A romániai Magyar Szövetség  alakuló gyűlése Kolozsvárott.

Január 10.
1850                - Az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románság vezetői a emlékiratban a birodalom
                          románlakta területeinek politikai és közigazgatási egységgé alakítását kérték.
1849                - Arad ágyúzása.         
1866                - Az uralkodó engedélyezte, hogy Erdély képviselőket küldjön a pesti parlamentbe.        
1905                - A Román  Nemzeti Párt nagyszebeni konferenciája a parlamenti aktivitás újrafelvétele mellett
                          dönt.
1917                - Meghalt Madarász Viktor festőművész.

Január 11.
1723                - E napon született Pray György történetíró.
1800                - Megszületett Jedlik Ányos István a dinamó feltalálója.     
1840                - Megkezdi működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
1921                - A román kormány kötelezte a bíróságokat, hogy kizárólag a román nyelvet használják.           
1981                - Meghalt Huszárik Zoltán filmrendező.

Január 12.     
1849                 - Az esztergomi érsek körlevélben utasítja egyházmegyéje papságát, hogy támogassák a
                           Habsburgokat.
1878                - Budapesten megszületett Molnár Ferenc író, drámaíró, publicista.
1919                - A csehszlovák csapatok bevonultak Ungvárra.       
1926                - Megalakul Budapesten a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.

Január 13.
1813                - Megszületett Turóczi Mózes réz-műves, szabadságharcos. A szabadságharc idején
                          kézdivásárhelyi
                          öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött.
1849                - Bem elfoglalta Marosvásárhelyt.
1861                - Az erdélyi románok nemzeti értekezlete Nagyszebenben Magyarország és Erdély uniója ellen
                         foglalt állást. Elhatározta, hogy síkraszáll a románoknak az erdélyi országgyűlésen való arányos
                         képviseletéért és a román nemzet elismeréséért.
Január 14.
1162                - 32 éves korában – valószínűleg mérgezés következtében – meghalt II. László magyar király,
                        aki bátyja, II. Géza halála után lépett a trónra.
1301                - A budai várban meghalt III. András magyar király. Vele kihalt az Árpád-ház férfi ága.  
1910                 - A budapesti Király Színházban bemutatják Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét.     
1920                - A magyar békeküldöttség visszautasítja a háborús felelősség vádját. Egyszersmind nyolc
                         jegyzéket nyújt át, igen terjedelmes mellékletekkel, egyrészt a háborús felelősség vádjának
                         elhárítására, másrészt a történelmi Magyarország területi épségének védelme ügyében.

Január 15.
1907                - Megszületett Kolozsvári Grandpierre Emil író, kritikus, műfordító.
1908                - Megszületett Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus.

Január 16.
1847                - Szklabonyán megszületett Mikszáth Kálmán író.
1862                - Megjelent Madách Imre, Az ember tragédiája c. drámája.

Január 17.
1723                - E napon született Reviczky Antal nagyszombati jezsuita tanár.
1894                - Megszületett Szőnyi István festő, grafikus.

Január 18.
1270                - Árpádházi Szent Margit halálának napja.  
1919                - Megkezdődött a versaillesi békekonferencia.        
1927                - Meghalt Baumgarten Ferenc. Végrendeletében vagyona jelentős részét anyagilag rászoruló,
                         elveikben meg nem alkuvó magyar írók támogatására szolgáló alapítvány létrehozására hagyta.

Január 19.     
1853                - Erdély igazgatásának átalakítása, a Helytartóság és a bécsi kormány-szervek  kapcsolatának
                         szabályozása.
1878.               - E napon halt meg Szigligeti Ede drámaíró. 1840-től haláláig a Nemzeti Színház tagja, igazgató.

Január 20.
1270                - Meghalt Özséb, az egyetlen fennmaradt magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend alapítója.      
1602                 -  I.Rudolf az Erdélyben összevont császári csapatok főparancsnokának nevezte ki Basta
                            generálist.
1824                 - Megszületett Podmaniczky Frigyes  akadémikus, Budapest arculatának kialakítója.
1842                 - Megszületett Konkoly Thege Miklós csillagász, meteorológus, az első magyar csillagvizsgáló
                           létesítője.       
1892                 - Erdélyi román politikusok Nagyszebenben elhatározták, hogy sérelmeiket memorandumban
                           haladéktalanul a király elé tárják.   
 
Január 21.     
1823                - Alsósztregován megszületett Madách Imre.      
   
Január 22.     
1504                - Temesvári Pelbárt híres hitszónok halála.  
1823                - Kölcsey Ferenc  ezen a napon fejezte be a Himnusz írását.  A magyar kultúra napja.    

Január 23.     
1662                - A nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett és meghalt Kemény János erdélyi
                          fejedelem.       
1734                - Pozsonyban megszületett Kempelen Farkas. Legjelentősebb találmánya a beszélőgép és a
                          sakkozógép volt.
1898                - Nagyváradon megszületett Széchenyi Zsigmond író, vadász.
1921                - Kiáltó szó címmel megjelent Kolozsvárott Kós Károly kiáltványa a romániai magyarsághoz.
1929                - Berlinben megszületett Polányi János kémikus, aki 1986-ban Nobel-díjat kapott.

Január 24.
1458                - Hunyadi Mátyást királlyá választása.         
1849                - Puchner katonai segítséget kért a Havasalföldön állomásozó oroszotól.
1852                - Leleplezték a székelyföldi Habsburg-ellenes összeesküvést.
1859                - Havasalföld is fejedelmévé választotta Alexandru Cuza ezredest. Ezzel a két román
                          fejedelemség, Moldva és Havasalföld egyesült.
1891                - Bukarestben megalakult a románok szellemi egységéért küzdő Liga Culturală.

Január 25.     
1486                - Mátyás király nagy törvénykönyvének kihirdetése.
1826                - Kolozsváron megszületett Gyulai Pál író.   
1852                - Letartóztatják a székelyföldi titkos mozgalom vezetőit. A szabadságharc folytatását és
                          Kossuthot várva, kicsiny szabadcsapatok gyülekeztek Erdély és a Dunántúl hegyeiben. De
                          január 24. hajnalán letartóztatták a szervezkedés tagjait, mintegy 60 embert.

Január 26.     
1699                - A karlócai béke a Szent Szövetség és a Porta között: Erdély I. Lipót uralma alá került.
1905                - Újvidéken megszületett Tamkó Sirató Károly költő.
1907                - Megszületett Selye János, a stressz-elmélet megalkotója.

Január 27.
1919                - Meghalt Ady Endre, a polgári forradalom saját halottjaként, díszpompával temette el.

Január 28.
1595                - Bocskai István Prágában aláírta Erdély és a Habsburg birodalom szövetségi szerződését.
1805                - Csokonai Vitéz Mihály halála Debrecenben.
1830                - Megjelent Széchenyi István Hitel című munkája.
1844                - Megszületett Benczúr Gyula festőművész.
1876                - Meghalt Deák Ferenc, akit kortársai a haza bölcsének neveztek.
1821                - Kolozsváron megszületett gróf Teleki Sándor. A szabadságharc alatt Bem mellett ezredesi
                          rangban harcolt, majd a bukás után az aradi várbörtönbe zárták, ahonnan azonban megszökött,
                          ezért távollétében ítélték halálra. 1859-ben csatlakozott Garibaldihoz, s ezredesi rangban a
                          magyar légiót szervezte. Nagybányán halt meg 1892. április 18-án.

Január 29.     
1849               - Az Országos Honvédelmi Bizottmány Dembinsky lengyel altábornagyot  a honvédsereg
                         főparancsnokává nevezi ki.
1905               - Megszületett Szigeti György fizikus.

Január 30.
1556                - Meghalt Tinódi Lantos Sebestyén költő.     
1621                - Sárospatakon megszületett II. Rákóczi György. 1642. február 3-án fejedelemmé választották. A
                          lengyel korona megszerzésére törekedett, s ezért háborút indított a lengyel király ellen. Emiatt
                          összetűzésbe keveredett a török Portával is, s a rendek új fejedelmet választottak helyette.
                          Rákóczi haddal indult trónjának visszafoglalására, a budai pasa azonban a szászfenesi
                          csatában, 1660. május 22-én szétszórta seregét. A csatában ő is megsebesült, s június 7-én
                          meghalt.
1818                - Megszületett Görgey Artúr honvéd tábornok.

Január 31.
1902                - Aradon megszületett Jávor Pál színész.      
 
Február 1.     
1839                - Wesselényi Miklóst 3 év fogságra ítélték.  
1874                - Kolozsváron megjelent az Erdélyi Múzeum c. folyóirat.    
1886                - Megkezdte tevékenységét a Magyar Királyi Postatakarékpénztár.

Február 2.     
1242                - A tatárok átkelnek a befagyott Dunán.      
1256                - A jáki templom fölszentelése.         
1438                - Az erdélyi három nemzet Tordán megújítja az 1437. szeptember 16-án megkötött kápolnai
                          uniót.    
1664               - Zrínyi Miklós, a  felégeti a török utánpótlást biztosító eszéki Dráva-hidat.
1842               - Bölöni Farkas Sándor halála.
1857               - Megszületett Hollósy Simon festőművész. 
1871               - Meghalt báró Eötvös József  író,  akadémikus.      
1920               - Meghalt Szinyei Merse Pál festőművész. 
  
Február 3.     
1116               - Székesfehérváron meghalt Könyves Kálmán.         
1881               - Makón megszületett Galamb József,  a T-Model megalkotója.    
1930               - Megszületett Csoóri Sándor.

Február 4.     
1849               - Puchner és az oroszok Víz-aknánál csatát nyertek Bem József ellen.
1573               - Megszületett Káldi György jezsuita bibliafordító, aki elkészítette az első teljes magyar nyelvű
                          római katolikus biblia-fordítást.     
1899                - Megszületett Kovarcz Emil, a Szálasi kormány tárca nélküli minisztere.
1926                - Dorogon megszületett Grosics Gyula labdarúgó, edző.     
 
Február 5.     
1519                - Perényi Imre nádor halála.
1849                - A  branyiszkói csata.
1883                - Apostagon megszületett Nagy Lajos  író, publicista.      

   
Február 6.     
1296                - III. András, az utolsó Árpád-házi király feleségül vette Bécsben I. Habsburg Albert osztrák és
                         stájer herceg lányát, Ágnest.
1486                - Mátyás király megerősítette a szász egyetem, az Andreanum kiváltságait, innen számítjuk az
                         egyetem születését.
1711                - Kivégzik Béri Balogh Ádámot, aki 1704 decemberében csatlakozott II. Rákóczi Ferenc
                          csapataihoz.
                         Győrvárnál és Kölesdnél is legyőzte az osztrákokat. 1710. október 28-án, Szekszárd határában a
                         császáriak fogságába esett. Halálra ítélték és kivégezték.       
1788                - Téten megszületett Kisfaludi Károly festőművész. 
1903               - Nagyváradon megszületett Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje.

Február 7.     
1474                - Török dúlás Nagyváradon.   
1822                - Albison megszületett Irinyi József író, politikus, a márciusi ifjak egyik vezetője.           
1850                - Lenkey János, a tizennegyedik halálra ítélt honvédtábornok halála Aradon.
1895                - Megszületett Dési Huber István festőművész.       
1990                - Meghalt Karády Katalin színésznő. 

Február 8.     
1849                - Az Asztalos százados vezette 29. zászlóalj megfutamította a tízszer nagyobb osztrák sereget
                          Aradnál.
1934                - Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus.  
1957                - Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.     
 
Február 9.     
1775                - Bolyán megszületett Bolyai Farkas matematikus, drámaíró.
1849                - A piski csata. Bem győzelme az oroszok és románok felett.         
1943                - A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása
                          a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek
                          esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; 40 ezren vesztették
                          életüket, 70 ezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el.           
1979                - Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.  
  
Február 10.   
1810                - Megszületett Barabás Miklós festőművész.           
1853                - Megkezdték a budai Váralagút építését Novák Dániel, Ürményi József és Clark Ádám tervei
                          alapján. 
1947                - Párizsban aláírták a béke-szerződést, amely szerint Magyarország számára a trianoni határok a
                          mérvadóak.

Február 11.   
1607                - Az erdélyi rendek Bocskai akaratával ellentétben Rákóczi Zsigmondot választották
                          fejedelemmé.      
1810                - Megszületett gróf Teleki László politikus, drámaíró.         
1898                - Budapesten megszületett Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció
                          elméletének megalkotója. 
1945                - A szovjetek által ostromgyűrűbe zárt Budapest védőinek kitörési kísérlete.

Február 12.   
1607                - Az erdélyi országgyűlés Rákóczi Zsigmondot választja fejedelemmé.
1834                - Kolozsvárott abszolutizmus ellenes tüntetések zajlottak.  
1888                - Cservenkán megszületett Beregfy Károly, a Szálasi kormány honvédelmi minisztere.  
1922                - Kolozsvárott megalakult a Magyar Nemzeti Párt. 

Február 13.   
1141                - Meghalt II. Béla magyar király, akit 1115-ben Könyves Kálmán király parancsára apjával együtt
                           vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék.       
Február 14.   
1809                  - Pozsonyban megszületett Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke.   
1831                  - Megtartják a Magyar Tudós Társaság  - mai Magyar Tudományos Akadémia - első
                            nagygyűlését. 
   
Február 15.   
1833                - Kassán bemutatják Katona József Bánk bán című drámáját.        
1893                - Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a
                          Telefonhírmondó szolgálat.   
1898                - A Bánffy-kormány helynév-magyarosítási törvényjavaslatot nyújt be, amely a magyarországi
                          nemzetiségek, köztük a korábban lojális magatartást tanúsító erdélyi, szepesi szászok heves
                          tiltakozását váltotta ki.     
      
Február 16.   
1141                - II.Géza koronázása.  
1605                - Bocskai kiáltványban biztosítja a közszékelyek szabadságjogainak helyreállítását.        
1699                - I. Lipót oklevélben hagyta jóvá a román görög katolikus egyház megalakulását: garantálta a
                          görögkatolikus és római katolikus lelkészek jogi egyenlőségét. 
 
Február 17.   
1459                  - Garai László volt nádor vezetésével  25 főúr  Németújvárott III. Frigyest magyar királlyá
                            választja. A nyílt pártütésre válaszul Mátyás elrendelte a közfelkelést.        
1557                  - A gyulafehérvári országgyűlés iskolát létesít a szerzetesektől elvett váradi, kolozsvári és
                            marosvásárhelyi kolostorban.
1867                  - A február 6-án lezárt tárgyalások alapján megszületett a kiegyezés a Habsburg-birodalom és
                            Magyarország között. Gróf Andrássy Gyula a miniszterelnök.        Február 18.   
1614                  - A székelység legrészletesebb összeírása a fejedelemkori Erdélyben.
1703                  - Nikomédiában  száműzetésben meghalt Zrínyi Ilona, a munkácsi vár hős védője, II. Rákóczi
                            Ferenc édesanyja.
1825                  - Komáromban megszületett Jókai Mór.      
 
Február 19.   
1642                - A gyulafehérvári országgyűlés I. Rákóczi György utódjává választotta az uralkodó kisebbik fiát,
                          Györgyöt.          
1803                - Megszületett Győrött Hieronymi Ottó Ferenc mérnök, az első magyar vasútvonal tervezője.   

Február 20.   
1790                - Meghalt II. József.    
1796                - Mészáros Lázár az első magyar hadügyminiszter születése Baján.
1821                - Megszületett Feszl Frigyes építész.
1844                - Megszületett Munkácsy Mihály festőművész.       
1859                - Irinyi János halála.   
 

Február 21.   
1440                - A Habsburgok - magyarországi bemutatkozásként - ellopatják a Szent Koronát.           
1605                - Az erdélyi rendek nyárádszeredai gyűlésükön Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé
                          választották.           
1932                - Meghalt Gulácsy Lajos festőművész.          
1989                - Meghalt Márai Sándor író.

Február 22.   
1440                - Komáromban megszületett V. László, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.
1535                - Megszületett Bornemisza Péter költő, drámaíró, evangélikus prédikátor, Balassi Bálint
                          nevelője.
1712                - Megszületett Bod Péter református egyház- és irodalom történetíró.
1836                - Miután letartóztatták az országgyűlési ifjúság Társalkodási Egyletének vezetőit, Lovassy
                          Lászlót 10 év várfogságra ítélték.       
   
Február 23.   
1440                - Kolozsváron megszületett Mátyás király.  
 
Február 24.   
1538                - Megkötötték a váradi békeszerződést, amely szerint Erdély Zápolya Jánosé marad haláláig,
                         majd Ferdinándra száll.
1836                - Meghalt Berzsenyi Dániel.

Február 25.   
1849                - A románok Saguna püspök vezetésével petíciót nyújtottak át az uralkodónak, amelyben a
                          román nemzet egyesítését kérték.   

Február 26.   
1074                - Salamon király Kemejnél legyőzi Géza herceg seregét. Salamon király 1063-ban foglalta el a
                          magyar trónt, azonban szembekerült unokatestvéreivel, Géza és László hercegekkel, I. Béla
                          magyar király fiaival. Salamon és Géza közösen irányították az országot.1068-ban együtt verték
                          szét Kerlésnél a besenyő csapatokat. A nézeteltérések Nándorfehérvár ostromakor újultak fel. 
                          Igaz, hogy Kemejnél a király győzött, azonban március 14-én a mogyoródi csatában a hercegek
                          diadalmaskodtak. Ezzel Géza lett az ország  ura.  
1543                - A Tordán tartott erdélyi országgyűlés elismerte a török fennhatóságot.
1873                - Kolozsváron megszületett Sigmond Elek vegyészmérnök,  a korszerű magyar talajtani kutatások
                          megteremtője.
1849                - Elkezdődött a kápolnai ütközet, az 1848-as szabadságharc egyik nagy csatája.

Február 27.   
1865                - Meghalt báró Jósika Miklós író. Népszerűségét történelmi regényei hozták meg.         
1849                - A kápolnai csata.      
1946                - A Budapesten aláírták a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A második
                         világháború után a győztes nagyhatalmak visszaállították a soknemzetiségű kisállamokat.
                         Csehszlovákiában kimondták a magyarok “kollek-tív bűnösségének” elvét. Ezután a felvidéki
                         magyarokat a kassai kormányprogramban megfosztották állampolgári jogaiktól, sokakat
                         átzavartak a határon, közülük mintegy 40 ezret pedig az elnéptelenített Szudéta-vidékre
                         deportáltak.  A benesi dekrétumok ma is érvényben vannak  Csehországban, és Szlovákiában.

Február 28.   
1785                - A  Horea és Cloşca vezette parasztlázadás vezetőinek kivégzése Gyulafehérváron.
1832                - Megalakult a Budapesti Hídegylet gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Feladata a
                          Lánchíd felépítésének támogatása volt.     
  
Március 1.     
1131                - 30 éves korában meghalt II. István király.  
1666                - Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona menyegzője.         
1817                - Bernhard Antal technikus, feltaláló vízre bocsátotta a Carolina nevű első dunai gőzhajót.        
1881                - Megalapították a Magyar Távirati Irodát. 
1885                - Megszületett Pethő Sándor publicista, a Magyar Nemzet alapítója.

Március 2.     
1626                - Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvője.           
1817                - Nagyszalontán megszületett Arany János.  
1868                - Meghalt Nagy Károly matematikus, csillagász, az első magyar földgömb készítője.     
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Pálffy Fidél,
                          földművelésügyi minisztert.     
 
Március 3.     
1687                - Az eperjesi mészárszék kezdete. Ekkor tette közzé Caraffa az első vérítéletet.
1806                - Meghalt Barcsay Ábrahám költő, író.        
1853                - Noszlopy Gáspár és társainak kivégzése.    
1858                - Meghalt Bajza József író,költő, kritikus.     
1884                - Megszületett Novobátszky Károly Kossuth-díjas fizikus.   
1922                - Budapesten megszületett Hidegkuti Nándor az Aranycsapat tagja.

Március 4.     
1172                - 25 éves korában  meghalt III. István magyar király.          
1642                - A gyulafehérvári gyűlésen II. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották.          
1849                - Olmützben kiadták az oktrojált alkotmányt.          
1875                - Megszületett gróf Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke. 
      
Március 5.     
1326                - Megszületett Nagy Lajos magyar király.    
1608                - Rákóczi Zsigmond fejedelem bejelentette lemondását az országgyűlésnek.
1938                - Darányi miniszterelnök beszédében nagy arányú fegyverkezési terv megindítását jelenti be. 
1953                - Meghalt Sztálin.   
   
Március 6.     
1583                - Báthory István hármas tanácsot állít Erdély kormányzására.
1867                - Meghalt Hild József építész.
1923                - Meghalt Seprődi János zenetörténész, folklorista. 
1967                - Meghalt Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós.       

Március 7.     
1395                - Mircea havasalföldi vajda a magyar korona hűbérese lett.         
1608                - Báthori Gábor lett Erdély fejedelme.         
1899                - Pécsett megszületett Millner Tivadar, az alaktartó volfrámszál kifejlesztője.     

Március 8.     
1440                - III. Ulászlót magyar királlyá választják.      
1495                - Megszületett Istenes Szent János, az irgalmas rend alapítója.     
1706                - Az erdélyi országgyűlés nyilatkozata arról, hogy a fejedelemség Rákóczi konföderációjához 
                          csatlakozik.
1814                - Megszületett Szigligeti Ede drámaíró, fordító.      
1823                - Megszületett Andrássy Gyula politikus, miniszterelnök.    
1828                - Széchenyi István első munkája, “A lovakrul”.         
1897                - Üzbégen megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, a televízió magyar feltalálója.
1921                - Megszületett Romhányi József író, költő.  
 
Március 9.     
1524                - II Lajos elrendelte, hogy Luther iratait elégessék. 
1797                - Bonaparte e napon így írt  katonáinak a magyarokról: ”Ti ott egy becsületes népet
                          találandotok,  mely a török háború és a jelen harcz terhe által el van nyomva. Ti annak
                          tulajdonát tiszteletben tartsátok, mert a derék magyar nemzethez a szabadságot viszitek.” 

Március 10.   
1916                - Meghalt gróf Teleki Sámuel világutazó, Afrika-kutató. 
    
Március 11.   
1791                - A román püspökök átadták a királynak a Supplex Libellus Valachorum néven ismert
                          emlékiratot, kérvén a románok negyedik rendi nemzetként való elismerését.
1823                - Megszületett Pákh Albert író, szerkesztő, a Petőfi Kör tagja.       
1848                - Irinyi József megfogalmazza a 12 pontot.
1899                - Meghalt Than Mór festőművész.

Március 12.   
1791                - II. Lipót elismerte, hogy „Magyarország a hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad… saját állami
                         léttel és alkotmánnyal bíró... ország”.    
     
Március 13.   
1516                - Budán 60 éves korában meghalt II. Ulászló.          
1838                - Elkezdődött a nagy pesti árvíz, melynek mentési munkáiban hősiesen vett részt báró
                          Wesselényi Miklós.
1946                - Szálasi  Ferenc, Vajna Gábor, Beregfy Károly és Rajniss Ferenc kivégzése.
1994                - Budapesten meghalt Benda Kálmán történész.    
 
Március 14.   
1074                - A belháború során I. Géza a mogyoródi csatában győzelmet aratott Salamon király felett.      
1241                - A tatárok fő serege Magyarországra zúdul.         
1571                - Gyulafehérváron meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország 
                          királya.           
1836                - Megszületett Paulay Ede színész, a Nemzeti Színház igazgatója.
1891                - Megszületett Polányi Mihály vegyész.     
1838                - Pestre zúdul a nagy árvíz.
1910                - Megszületett László Gyula történész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója. 

Március 15.   
933                  - A kalandozó magyarok veresége Merseburgnál.   
1653                - Megjelent az Approbatae Consti-tutiones Regni Transilvaniae  törvénykönyv.
1848                - Ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit: a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
1986                - Ellenzékiek vonulnak fel a Lánchídon. A békésen haladó felvonulókat a rendőrség megverte. 

Március 16.   
1457                - V. László  lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót.  
1848                - Az első gőzhajó Pesten.
1849                - Bem győzelme a vöröstoronyi-szorosban. 

Március 17.   
1848                - A pesti forradalom hírére a bécsi udvar kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnökké. 

Március 18.   
1321                - Csák Máté halála.    
1442                - Mezid bég 80.000 emberrel betört Erdélybe.        
1613                - Libahoviceben meghalt Báthori István  fejedelem.           
1940                - Kolozsváron megszületett Kolozsvári Papp László író, műfordító.

Március 19.   
1637                - Pázmány Péter esztergomi érsek halála.   
1688                - Zrínyi Ilonát gyermekeivel  Bécsbe hurcolták.       
1830                - Megszületett Vámbéry Ármin.
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik báró Kemény Gábort,
                          a Szálasi kormány külügyminiszterét,  és Szöllősi Emil miniszterelnök helyettest.
1992                - A marosvásárhelyi Fekete Március. A falvakból rekrutált, nacionalista mámorban úszó,
                          dorongokkal felfegyverzett tömeg március 19-én, Marosvásárhelyen berontott a RMDSZ
                          székházába, ütlegelték az ottani politikusokat. Fejszékkel, motoros fűrészekkel, dorongokkal
                          vívott háború kezdődött, amelybe a román hadsereg csak akkor avatkozott be, amikor a
                          magyarok “fölénybe” kerültek.     
    
Március 20.   
1702                - Meghalt Misztóthfalusi Kis Miklós nyomdász, író. 
1848                - Az erdélyi magyar liberálisok és konzervatívok  csatlakoztak a pesti forradalomhoz:  reformokat
                          követeltek és uniót Magyarországgal.           
1894                - Turinban száműzetésben meghalt Kossuth Lajos.  
1919                - A Vix-jegyzék a Szatmár-Arad vonal átadását követeli a magyar kormánytól. A Károlyi kormány
                          lemondott, kikiáltották a Tanácsköztársaságot.  
    
Március 21.   
1229                - IX. Gergely pápa intézkedései a moldvai besenyők megtérítésére.
1821                - Kolozsvárott megnyílt az első magyar  kőszínház. 

Március 22.   
1442                - Hunyadi János Marosszentimrénél leverte a török sereget.
1848                - Jellacsicsot kinevezték horvát bánná.         
1849                - Görgei levele Szemere Ber-talannak a Béke-pártról: ”Szerencsétlen békepárt! Semmi béke,
                          hanem guillotine, guillotine, guillotine.”     

Március 23.   
1600                - Pálffy Miklós, Győr visszafoglalójának halála.       
1849                - Trifkovics szerb őrnagy brutalitása a zentai lakosság ellen.
1873                - Megalakult a Magyarországi Munkáspárt, a munkásság első politikai pártja.    

Március 24.   
1684                - Született Bél Mátyás.           
1751                - Meghalt Pálffy János nádor, a szatmári béke létrehozója.
1844                - Megszületett Arany László költő, Arany János fia. 
1874                - Budapesten megszületett Harry Houdini (Weisz Erik) mágus és szabaduló művész. 
       
Március 25.   
                         Gyümölcsoltó Boldogaszszony napja. Az oltás és a szemzés szakrális napja volt nálunk. A
                         hagyomány szerint egybeesik Jézus szűz fogantatásának napjával.       
1447                - Hunyadit kormányzóvá választják.  
1780                - Mária Terézia kiváltságlevele a Magyar Királyi Tudományegyetemnek.
1795                - Megszületett Vásárhelyi Pál mérnök, a magyar térképészet és a folyamszabályozás
                          kiemelkedő alakja.        
1881                - Megszületett Bartók Béla.
1910                - Meghalt Mikszáth Kálmán.
1926                - Megszületett Papp László ökölvívó.
1955                - Megalakul a Petőfi Kör. A Kossuth Klubban megalakul a DISZ Petőfi Köre. Titkára Tánczos
                          Gábor.
1990                - 1947 óta először többpárti választásokat tartanak Magyarországon.

Március 26.   
1804                - Bécsben meghalt Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár, a 18. század egyik
                          legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója.           

Március 27.   
1239                - IV. Béla engedélyével be-költözött Magyarországra Kötöny kun fejedelem és népe. Mielőtt
                          magyar földre léptek, megkeresztelkedtek.  
1472                - Meghalt Janus Pannonius (Csezmiczei János), latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra
                          első jelentős képviselője.  
1676                - Megszületett Borsiban II. Rákóczi Ferenc.  
1848                - Az újvidéki szerbek nemzeti létük elismerését kérik.       
1891                - Megszületett Zilahy Lajos író, szerkesztő.  
1945                - A Szent Korona elhagyja Magyarországot. 

Március 28.   
1594                - Győr visszafoglalása a töröktől.
1613                - Báthori Zsigmond halála.    
1667                - Wesselényi Ferenc nádor halála.
1857                - Megszületett Szendrei János archeológus, akinek legnevezetesebb régészeti munkája Muhi
                          város  feltárása volt.
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Endre Lászlót a
                          Szálasi kormány kormánybiztosát.

Március 29.   
1464                - Királlyá koronázták Székesfehérvárott az 1458. óta uralkodó  Mátyást. 
1885                - Megszületett Kosztolányi Dezső költő, publicista.  
1905                - Megszületett Rejtő Jenő, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.

Március 30.   
1722                - Erdélyben elfogadták a Habsburg-ház női ágának örökösödését, a Pragmatica Sanctiot.          
1920                - A román csapatok kivonulnak a Tiszántúlról.        
1988                - Budapesten 37 fiatal értelmiségi és egyetemista aláírta a Fiatal Demokraták Szövetségének
                          alapító nyilatkozatát.

Március 31.   
1387                - Zsigmondot magyar királlyá koronázzák.   
1865                - Bécsben megszületett Zsigmondy Richárd, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.  
1900                - Megszületett Szabó Lőrinc költő.
1928                - Elhunyt Szél Kálmán református esperes, Arany János veje. 1875-től Nagyszalonta jegyzője
                          volt.

Április 1.        
1807                - Révay Miklósnak, a magyar nyelv és irodalom tanárának halála Pesten.
1868                - Tisza Kálmán kiadja a bihari pontokat.      
1991                - Feloszlatják a Varsói Szerződés Fegyveres Erőit.  

Április 2.        
1787                - II. József Pesten felállította a “fő telekkönyvi hivatalt, melybe az egész országból minden
                          birtok bevezettessék”.
1819                - Festetics György halála. Keszthelyen létrehozta a “gazdászati tanintézetet, a Georgicont.
                          Kazinczy így jellemezte: “Azért örült a nagybirtok nagy hasznának, hogy a sokból sokat
                          adhasson a hazának.” 
1848                - Táncsics Mihály szerkesztésében megjelent az első magyar politikai néplap, a Munkások
                          Újságja.
1848                - Megalakul az első független magyar kormány.    
1849                - A hatvani ütközet.

Április 3.        
1688                - Rákóczi Ferencet neveltetésre a csehországi jezsuitákhoz adták.
1941                - Budapesten  főbe lőtte magát gróf Teleki Pál miniszterelnök.   
  
Április 4.        
1736                - Szegedinácz Péro marosvidéki szerb ezredes szította lázadás résztvevőinek kivégzése.
1784                - Megszületett Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, magyar őstörténet kutató.
1849                - A tápióbicskei csata.
1883                - Megszületett Juhász Gyula költő.
1972                - Meghalt Fenyő Miksa, a Nyugat című folyóirat alapítója.

Április 5.                               
1707                - Az erdélyi országgyűlés kimondja az elszakadást a Habsburg-háztól és II. Rákóczi Ferencet
                          tekinti általános teljhatalommal felruházott uralkodójának.         
1846                - Gróf Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az
                          alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta.                    
1912                - Megszületett Örkény István.

Április 6.        
1490                - Bécsben 47 éves korában meghalt Mátyás.           
1814                - Megszületett Ybl Miklós építész.
1849                - A honvédség az isaszegi ütközetben győzelmet aratott Windischgrätz tábornok hadai
                          felett.              
1937                - Meghalt Juhász Gyula.     
    
Április 7.                               
1820                - Megszületett Klapka György magyar tábornok.     
1823                - Megszületett Vas Gereben író.
1876                - Megszületett Osvát Ernő, a Nyugat egyik szerkesztője.    
1894                - Budapesten meghalt Házmán Ferenc politikus, Buda és Pest egyesítésének javaslója.  

Április 8.                               
1735                - Meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem.      
1860                - Öngyilkosságot követett el gróf Széchenyi István Döblingben.     
1917                - Megszületett Jókainé Laborfalvi Róza színésznő.   
1936                - Meghalt Bárány Róbert Nobel-díjas orvos.

Április 9.                               
1514                - Született Bakócz Tamás esztergomi érsek, aki keresztes hadjáratot hirdetett Magyarországon a
                          török ellen.
1855                - Megszületett Reviczky Gyula költő, író.                  
1908                - Pécsett megszületett Victor Vasarely.      
              
Április 10.                  
1847                - Makón megszületett Joseph Pulitzer, a magyar származású amerikai sajtómágnás, a Pulitzer-
                          díj megalapítója.
1849                - Klapka és Damjanich hadtestei Vácnál lerohanják a császáriakat.

Április 11.                             
1165                - Mérgezés következtében meghalt IV. István.         
1379                - Elkészítik a legrégebbi magyar-országi telekkönyvet. Sopron városa felosztotta az addig
                          földközösségben művelt szántóföldjeit.       
1460                - Szilágyi Mihály felveszi az Erdély kormányzója címet.                 
1842                - Darjeelingben meghalt Kőrösi Csoma Sándor.        
1819                - Megszületett Leiningen-Westerburg Károly,  aradi vértanú.        
1848                - Hivatalba lépett az első magyar felelős kormány Batthyány Lajos vezetésével.
1896                - Hajós Alfréd 100 méteres gyorsúszásban megszerezte az első magyar olimpiai aranyat.         
1900                - Megszületett Márai Sándor.
1905                - József Attila születésnapja.

Április 12.      
1242                - 1242. április 12-én Muhi mellett ütközött meg IV. Béla magyar király az országra támadó  tatár
                          erőkkel.
1815                - Megszületett Rómer Flóris művészettörténész.     
1849                - Bécs  a cár segítségét kérte a magyar szabadságharc leveréséhez.        
1885                - Kolozsvárott megalakul az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.

Április 13.                  
1784                - II. József Bécsbe vitette a magyar koronát, amely csak hat év múlva került vissza
                          Magyarországra. Nagy valószínűséggel ezen idő alatt cserélték ki a Szent Korona 3 eredeti
                          zománcképét, köztük Szűz Máriáét.            
1894                - Megszületett Derkovits Gyula festőművész.        
  
Április 14.                  
1849                - A Függetlenségi Nyilatkozat kimondta az Erdéllyel egyesült Magyarország teljes állami
                          önállóságát és a Habsburgok trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóvá választották.
1886                - Megszületett Tóth Árpád költő.

Április 15.                  
1690                - Apafi Mihály fejedelem halála.
1910                - Bánki Donát bejelentette szabadalmát a nyersolajmotorra.                    
1983                - Meghalt Illyés Gyula író, költő.   
        
Április 16.                  
1865                - Deák megjelenteti a Húsvéti cikket.  “Egyik cél tehát - írta - a birodalom szilárd fennállása,
                          amit nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása
                          Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek [...], melyekből többet
                          elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván,
                          sem jogos nem volna, sem célszerű.”         
1885                - Megszületett Weiner Leó zeneszerző.                    
1919                - A román csapatok offenzívájának kezdete.

Április 17.                  
1330                - Zách Felicián sikertelen merényletet kísérelt meg a visegrádi palotában I. Károly Róbert király
                          és családja ellen.
1711                - Bécsben meghal I. József.   

Április 18.                  
1445                - Hunyadi János Vitéz János váradi prépostot javasolta a váradi püspökség élére.
1660                - Sárospatakon meghalt a mecénás fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György
                          özvegye.
1701                - Rákóczi Ferencet a császáriak Eperjesen letartóztatták.   
1828                - Megszületett Zsolnay Vilmos keramikus.   
1832                - Megjelent Széchenyi István a „Magyar Játékszinrül” című munkája.
1901                - Megszületett Németh László író.
1907                - Megszületett Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző.     
    
Április 19.                  
1849.               - A nagysallói véres ütközet.  
1885                - Megszületett Gózon Gyula  színész.

Április 20.                  
1605                - Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta az ország fejedelmévé.     
1857                - Megnyílt az Alagút a budai Várhegy alatt.             
1853                - Erdély bekapcsolása a távíróhálózatba.       
         
Április 21.                  
1799                - Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.          
1814                - Megszületett Egressy Béni zeneszerző, librettista, színházi író és fordító.
1850                - Meghalt Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”.   
   
Április 22.                  
1704                - II. Rákóczi Ferenc leiratban közli a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül
                          rézpénzt bocsát ki.       
1756                - Meghal Cserei Mihály erdélyi történetíró.           
1861                - Megszületett gróf Tisza István miniszterelnök.     
1876                - Bécsben megszületett Bárány Róbert magyar származású Nobel-díjas  orvos.

Április 23.                  
1196                - Meghal III. Béla magyar király. Sikeres külpolitikát folytatott, megszállta Dalmáciát és
                          megvédelmezte Zárát. Fejlesztette Esztergomot, Székesfehérvárt, létrehozta az esztergomi
                          érsekségtől független királyi hivatalt, a kancelláriát. Az ő udvarában dolgozott Anonymus, és
                          itt foglalták írásba a Halotti Beszédet is. 1192-ben szentté avatta I. Lászlót. Utóda Imre fia
                          lett.      
1779                - Mária Terézia szabad kereskedelmi városnak nyilvánította Fiumét, és rendelkezett, hogy
                          „ezentúl is Magyarország szent koronájához kapcsolt testnek tekintessék”.               
1852                - Megszületett Mednyánszky László festőművész.   

Április 24.                  
1326                - Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok, az ország és a lovagi erények
                          védelmére a Szent György lovagrendet.                 
1648                - Lőcsén meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, aki megírta az első magyar
                          földrajzkönyvet.         
1875                - Megszületett Huszka Jenő zeneszerző.                   
1904                - A Bihar megyei Élesden a csendőrök a tüntető parasztok közé lőttek.
1913                - Megszületett Jékely Zoltán költő, író.        
            
Április 25.                  
1077                - Meghalt I. Géza magyar király, aki Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a
                          garamszentbenedeki bencés monostort.     
1863                - Meghalt Kmety György, honvéd tábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.   
1938                - Bíró László József bejelentette első golyóstollszabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi
                          Bíróságnak, töltőtoll néven.   
       
Április 26.                  
1849                - A győztes komáromi csata. 
1881                - Oroszlány-Majkpusztán megszületett Eszterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország
                          miniszterelnöke volt. 
1884                - Nagyszebenben megjelent a Tribuna c. román radikális napilap. Villany világítás Temesvárott.
                          Üzembe lép az első nagyolvasztó Vajdahunyadon.      
1905                - Megszületett Keleti Márton filmrendező. 

Április 27.      
1795                - A magyar jakobinusok elítélése. Martinovics Ignác, Hajnóczi József, Szentmarjai Ferenc,
                         Laczkovics János és Zsigrai Jakab jószág- és fővesztésre ítéltetik.

Április 28.      
1131                - Székesfehérváron királlyá koronázták II. (Vak) Bélát, akit 1115-ben  apjával együtt vakítottak
                          meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék.
1754                - Megszületett gróf Széchényi Ferenc könyvtár- és múzeumalapító.

Április 29.      
1526                - Mohács mellett a Csele patakba fulladt II. Ulászló magyar és cseh király. 

Április 30.      
1514                - Dózsa György,  a keresztes had vezére átvette Bakócz Tamás esztergomi érsektől a vörös
                          kereszttel jelölt fehér zászlót.
1671                - Elfojtották a Habsburgok elleni Wesselényi-összeesküvést, amelynek célja a magyar nemzeti
                          szabadságjogok helyreállítása volt. Nádasdy, Zrínyi és Frangepán kivégzése.
1703                - II. Rákóczi Ferencet a császári bíróság távollétében halálra ítélte.
1711                - A Rákóczi-szabadságharc befejezéseként a rendek és a Habsburgok képviselői 
                          véglegesítették a szatmári béke  szövegét. Május 1-jén a majtényi síkon a mintegy 12 ezer fős
                          kuruc sereg báró Károlyi Sándor vezetésével - az éppen külföldön katonai segítségről tárgyaló
                          II. Rákóczi Ferenc fejedelem beleegyezése nélkül - letette a fegyvert és felesküdött - a már két
                          hete halott - I. József császárra és királyra.
1848                - Az első balázsfalvi román népgyűlés. Mivel csak kétezren jelentek meg, május 15-re újabb
                          gyűlést hirdettek. A gyűlés hálát fejezett ki a magyaroknak a testvéries indulatért, noha a
                          szászok íly felhívással izgattak:„Oláh testvérek, kössünk szövetséget, és űzzük ki a
                          betolakodott magyarokat és székelyeket!”  
1870                - Megszületett Lehár Ferenc zeneszerző.     

Május 1.        
1620                - Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf.   
1711                - A szatmári béke.      
1849                - Szemere Bertalan kormányt alakított.       
1900                - Meghalt Munkácsy Mihály festőművész.   
1919                - A román haderő elérte a Tisza vonalát.    
 
Május 2.        
926                  - A nyugati hadjáratok során a  magyar csapatok elérték és  feldúlták Dél-Németország
                          legnagyobb bencés monostorát, Sankt Gallent.  
1836                - Az uralkodó szentesíti a magyar országgyűlés törvényét a Partium visszacsatolásáról
                          Magyarországhoz.
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Kovarcz Emilt.    
      
Május 3.        
1270                - Meghalt IV. Béla magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette az országot és újjászervezte
                          az államot. Uralkodása idején befejeződött a betelepedett kunok megkeresztelkedése.     
1469                - Mátyást Olmützben cseh királlyá választják.   
      
Május 4.        
1837                - Kossuthot pesti lakásán letartóztatták.      
1849                - Elkezdődött Buda ostroma.
1896                - Felavatták az első európai föld-alatti vasutat Budapesten. A “kis-földalatti” az államalapítás
                          1000. évfordulója tiszteletére készült el, és a Millennium évében adták át.       

Május 5.        
1705                - I. József trónra lépése.
1849                - Kossuth megbízásából Ioan Dragoş béketárgyalásokat kezd Avram Iancuval, az érchegységi
                          román felkelők vezetőjével. A harcok újabb fellángolása miatt a megegyezési kísérlet kudarcot
                          szenved.
1904                - Budapesten meghalt Jókai Mór író.
1909                - Megszületett Radnóti Miklós.

Május 6.        
1615                - Bethlen Gábor megegyezése II. Mátyással: a király elismeri Erdély szabad fejedelemválasztó
                          jogát, Bethlen elismeri Erdélynek a magyar koronához való tartozását. 
1635                - Egyetemet alapított Nagy-szombaton Pázmány Péter, amelynek irányítását a jezsuita rendre
                          bízta.
1895                - Született Pálffy Fidél, a  Szálasi kormány földművelésügyi minisztere.
1975                - Bécsben 83 éves korában meghalt Mindszenty József esztergomi érsek, akit 1949-ben
                          hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönre ítéltek.    

Május 7.        
1445                - Megválasztják a hét főkapitányt, a belviszályok megszüntetésének céljával. A május 7-én
                          kibocsátott, 23 pontból álló dekrétum valamennyi rendelkezése a belső béke helyreállítását
                          szolgálta. Az országgyűlés résztvevői kimondták: ha Ulászló - akinek a haláláról szállongó
                          híreket még nem tartották bizonyosságnak - nem térne vissza, a gyermek V. Lászlót ismerik el
                          királyuknak.
1776                - Megszületett Berzsenyi Dániel költő, „a niklai remete”.  
1827                - Vajda János születésnapja.
1918                - A központi hatalmak és Románia megkötötték a bukaresti békét.

Május 8.        
1827                - Pesten megszületett Vajda János.
1849                - Az orosz cár kiadja az intervenciót hirdető manifestumát: „A seregek istenét segítségül híván
                          íly igaz ügy támogatására, hadainkat megindítottuk a lázadás elfojtására...”.         
1861                - Öngyilkos lett Teleki László.

Május 9.        
1763                - Megszületett Batsányi János a magyar felvilágosodás költője.    
1849                - Avram Iancu megtámadta Abrudbányát, felgyújtotta a várost, lakosait felkoncolta.    
 
Május 10.      
1649                - Született Pápai Páriz Ferenc.
1843                - Először mutatták be az Egressy Béni által megzenésített Szózatot a Nemzeti Színházban. 
        
Május 11.      
1848                - Erdélyi Vazul nagyváradi püspök, a görög-katolikus románok főpapjának
                          pásztorlevele:„Örömkönnyek áztatják szemeinket, hogy azon millió népek, kiknek lelki őrei
                          vagyunk, most felszabadulva örülhetnek. És ezen áldásokat a lelkes magyar  nemzetnek
                          köszönhetjük, mely az emberiség közérdekének a magáét föláldozá. Ez arra kötelez bennünket,
                          hogy a magyar alkotmányt, mint magunkét védjük.”           
1857                - Hat év várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női
                          egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa.    
1881                - Megszületett Kármán Tódor magyar származású gépészmérnök, a PKZ nevű helikopter
                          feltalálója.          
  
Május 12.      
1581                - Báthori István megalapítja a kolozsvári egyetemet.         
1635                - Pázmány Péter százezer forinttal megalapította Nagyszombatban a tudományegyetemet.      
1703                - II. Rákóczi Ferenc első fegyverre szólító kiáltványa. A Galíciából küldött zászlók felirata: “Az
                          Istenért és szabadságért.”

Május 13.      
1717                - Megszületett Mária Terézia osztrák császárnő, Magyarország királynője 1740-től 1780-ig.     
1898                - Budapesten megszületett Jendrassik György mérnök, a magyar gázturbina úttörője.  
  
Május 14.      
1897                - Doktorrá avatták az első magyar orvosnőt, Hugonnay Vilmát.
1931                - Megszületett Huszárik Zoltán filmrendező.
1955                - Magyarország csatlakozik a Varsói Szerződéshez. 

Május 15.      
1330                - A Károly Róbert ellen merényletet megkísérlő Zách Felicián nemzetsége ellen ítélet születik,
                          mely szerint  a nemzetség  harmadízig kiirtatik.
1358                - Kálti Márk elkezdi írni a Képes Krónikát.A fennmaradt Képes Krónikát magasan kivitelezett
                          miniatúrák díszítik, amelyek a magyar művelődéstörténet fontos kútfőit jelentik.          
1440                - Szécsi Dénes  esztergomi érsek a Visegrádról ellopott Szent Koronával Székesfehérvárott
                          királlyá koronázza Erzsébet királyné fiát, a csecsemő Lászlót.        
1848                - Román nagygyűlés Balázsfalván, amely politikai képviseletet, polgári jogokat követel és a
                          románság nemzetként való elismerését.          
1868                - A balázsfalvi román nyilatkozat (Pronunciamentum) állást foglalt Erdély különállása mellett. 

Május 16.      
1781                - Norma Regia. II. József elsőként szabályozza általános érvényűen az erdélyi iskolaügyet.         
1796                - Királyi rendelet a görögkeleti vallás elismert felekezetként kezeléséről.
1848                - Hirdetmény a magyar honvédség fölállítására.“Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes
                          felhők tornyosulnak”, ezért Batthyányi Lajos szükségesnek látta tízezer főnyi hadsereg
                          felállítását.

Május 17.                  
1819                - I. Ferenc elrendeli az úrbéli viszonyok szabályozását Erdélyben.
1941                - Megszületett Csilla Frei-frau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), a Máltai
                          Szeretetszolgálat alapítója.

Május 18.      
1862                - Kossuth Lajos négy országból álló Duna-konföderáció-tervének nyilvánosságra hozatala.         
1849                - Népfölkelés hirdetése a cári intervenció ellen: “Veszélyben van hazánk, nemzetiségünk,
                         vallásunk,  szabadságunk, életünk. Mindezt megmentendni hirdettessék keresztesháború   
                         országszerte.”  

Május 19.      
1465                - A pozsonyi egyetem születése.

Május 20.      
1795                - A magyar jakobinusok  kivégzése a budavári Vérmezőn.  
1878                - A Temesvár-Orsova vasútvonal üzembe helyezése.          
1937                - Meghalt Lénárd Fülöp, magyar származású, Nobel-díjas fizikus. 

Május 21.      
1712                - III. Károly országgyűlése rendezi a Rákóczi szabadságharc problémáit. III. Károly az 1708 és
                          1711 között ülésező “labanc” országgyűlés folytatásaként 1712-ben ismét összehívta a
                          magyarországi országgyűlést. Károly Pozsonyban, május 21-én adta ki hitlevelét, és a
                          következő napon koronázták meg ünnepélyesen a Bécsből visszahozott koronával. A hitlevél a
                          rendek érdekének megfelelően kötelezte az uralkodót, hogy a Szent Koronát az országgyűlésen
                          választott koronaőrökkel az országban őriztesse, fiági örökösei a koronázás előtt a jövőben is
                          adjanak ki hitlevelet, és tegyenek esküt.     
1849                - Görgey elfoglalja Budát.
1863                - Aradon megszületett Winkler Lajos kémikus, a magyar analitika nemzetközi hírű képviselője.
1916                - Meghal Görgey Artúr.

Május 22.      
1660                - II. Rákóczi György vereséget szenved Szejdi Ahmed budai pasától Szászfenes mellett. Két
                          héttel később sérüléseibe belehal. 
1867                  Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.          
1879                - Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1927                - Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.  
     
Május 23.      
1701                - II. Rákóczi Ferencet a bécsújhelyi börtönbe zárják.           
1883                - Románia csatlakozik a Hármas Szövetséghez.       
1861                - Megszületett Rippl-Rónai József, festő.      
1912                - A vérvörös csütörtökön tüntetések zajlanak.  
        
Május 24.      
1667                - Apafi Mihály elrendeli, hogy a gyulafehérvári román püspök jövedelmeiből román iskolát és
                          nyomdát állítsanak fel.         
1813                - Megszületett Kmety György honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő
                          alakja.        
1834                - Kezdetét veszi az első erdélyi reform-országgyűlés.         
1924                - Megalakult a független és kizárólagos bankjegy kibocsátási joggal rendelkező Magyar
                          Nemzeti Bank.

Május 25.      
1108                - Kálmán király kiváltságlevele Trau városának. “1.Adót nekem ne fizessetek. 2. A püspököt és
                          az ispánt szabadon válasszátok. ...4.Magyar vagy külföldi engedelmetek nélkül városotokban
                          ne lakhassék.”      
1571                - Báthory István Erdély fejedelme.  

Május 26.      
1688                - Caraffa mészárlása Brassóban.      

Május 27.      
1581                - Báthory Kristóf, erdélyi fejedelem halála Gyulafehérvárott.
1782                - II. József egyesíti a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. Megnyílik az első
                          kölcsönkönyvtár Szebenben.
1966                - Meghalt Tamási Áron.
1981                - Meghalt Pilinszky János költő.    
     
Május 28.      
1645                - Az erdélyi csapatok elfoglalják Nagyszombatot.    
1849                - Tárgyalások kezdődnek Kossuth és a havasalföldi Nicolae Bălcescu között.
1892                - Az erdélyi románok küldöttei átadják Bécsben az uralkodónak címzett sérelmi emlék-iratukat,
                          a Memorandumot.   
    
Május 29.      
1205                - Királlyá koronázták II. Andrást, az első magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie. 
1867                - A magyar országgyűlés kamarái elfogadták a közösügyi javaslatot, amit Ferenc József július
                          28-án szentesített. Ezzel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait. A magyar
                          képviselőház elfogadja az 1867: XII. tc.-t, mellyel az osztrák-magyar kiegyezésen túl Erdély
                          uniója ismét életbe lép.        
1988                - Romániában nyilvánosságra hozzák a “településrendezési” programot. 

Május 30.      
1594                - A május 19-én Esztergom ostrománál szerzett sebeibe belehalt Balassi Bálint, a magyar
                          reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
1786                - Megszületett Fáy András író.
1849                - Haynaut nevezik ki a magyarországi hadak fővezérévé.   
1964                - Kaliforniában meghalt Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció
                          elméletének megalkotója.

Május 31.      
1162                - 32 éves korában meghalt II. Géza magyar király.  
1707                - Az ónodi országgyűlés.
1839                - Több mint kétéves előkészítés után hozta létre gróf Széchenyi István a Pesti Gőzmalom
                          Társaságot, s a mai Margit híd pesti hídfőjének közelében megkezdhették a Henger-malom
                          építését.        
1848                - Lenkey János vezetésével a Würtemberg-huszárok hazatérnek Galíciából.
1863                - Létrejön a Matica Slovenská. Az újjászerveződő szlovák nemzeti mozgalom az 1861. évi
                          turócszentmártoni memorandumban autonómiát követelt a magyar államon belül.      
 
Június 1.        
1485                - Mátyás király bevonul a kiéheztetett Bécsbe.        
1873                - A Segesvár-Kolozsvár vasútvonal átadása. 
1914                - Meghalt Feszty Árpád.

Június 2.        
1562                - Nádasdy Tamás nádor halála.
1967                - Meghalt Ferenczy Béni szobrász, grafikus. 
1921                - Született Karinthy Ferenc író.

Június 3.        
1795                - Szolárcsik Sándor és Őz Pál, a Martinovics-perben halálra ítélt ügyvédek kivégzése a
                         Vérmezőn.           
1899                - Megszületett Békésy György Nobel-díjas biofizikus.          
1919                - Megszületett Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező.   

Június 4.        
1783                - II. József kiadta a jobbágy nevet és kötelezettségeket eltörlő rendeletét.           
1920                - A magyar kormány nevében Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd követ Versailles-ban, a
                          Trianon kastélyban írta alá a békeszerződést, amely rögzítette Magyarország új határait.
                          Magyarország 282 ezer km2 területéből 93 ezer km2 maradt meg. A 20,8 milliónyi népességből
                          7,6 millió került az új államhatárok közé. A békeszerződés harmadik részébe iktatták az ún.
                          kisebbségi szerződést, amely az uralkodó nemzettel egyenlő jogokat garantált minden
                          állampolgárnak. Katonai intézkedései csak önkéntes és nem az általános hadkötelezettségen
                          alapuló hadsereget tarthatott fenn az ország, s létszáma nem haladhatta meg a 35 ezer főt. A
                          jóvátételi klauzula 30 esztendőn át törlesztendő jóvátétel kötelezettségét mondta ki. A
                          jóvátétel zálogául a szövetségesek jóvátételi bizottsága lekötötte a magyar állam minden
                          vagyonát és forrását.       
  
Június 5.        
1446                - Hunyadi Jánost a rákosi gyűlésen kormányzóvá választják.
1692                - Nagyvárad felszabadul a törökök alól.       
1847                - Lipcsében megjelenik a Deák Ferenc szerkesztette “Ellenzéki Nyilatkozat”.       
1900                - Megszületett Gábor Dénes, Nobel-díjas  villamosmérnök.           
1921                - A Magyar Néppárt megalapítása Bánffyhunyadon.    
      
Június 6         
1660                - II. Rákóczi György halála Nagyváradon.     
1792                - Ferenc király és hitvese, Mária Terézia koronázása.    
     
Június 7.        
1849                - Perczel Mór kátyi veresége.
1894                - Megszületett Boncza Berta (Csinszka) költő, Ady Endre felesége.
1862                - Pozsonyban megszületett Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus.      
1938                - Meghalt Dsida Jenő költő.

Június 8.        
1690                - A szultán fejedelemmé nevezi ki Thököly Imrét.   
1718                - A szultán megtagadja a magyar bujdosók kiadását Károly császárnak.
1839                - Széchenyi kezdeményezésére létrejön az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.         
1849                - Bach Sándor indítványára fölállítják a zsandárságot.        
1867                - Ferenc József és felesége Erzsébet koronázása.  
  
Június 9.        
1657                - II. Rákóczi György az erdélyi és svéd hadak élén bevonul Varsóba.
1867                - Amnesztia. “Mindazon ítéleteket, melyek politikai vádak folytán, vagy sajtóvétségek miatt
                          hozattak, megszüntetjük, az elkobzott javakat visszaadjuk.”  

Június 10.      
1625                - Született Apáczai Csere János.
1681                - Apafi Mihály Erdély fejedelme.
1715                - Az országgyűlés kimondja: ”Magyarországot csak saját törvényei szerint lehet kormányozni.”
1809                - A  nemesi insurrectio első ütközete Karakónál a franciákkal.       
1913                - Gróf Tisza István lesz a miniszterelnök.      
 
Június 11.      
1521                - Bakócz Tamás esztergomi érsek halála.     
1849                - Avram Iancu tízezer emberrel megtámadja Kemény Farkas ezredes öt századát Abrudbányánál,
                          és sok halottat hagy maga után.           
1903                - Meggyilkolják I. Sándor szerb királyt és feleségét.

Június 12.      
910                  - A magyarok Augsburgnál legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király seregét.        
1318                - Először tűnik fel oklevélben a jász népnév.
1814                - E napon született báró Kemény Zsigmond.
1848                - Szemere Bertalan belügy-miniszter statáriumot rendel el az ország egész területére. Elrendeli
                          a Budapesten tartózkodó külföldieknek a kötelező tartózkodási engedély beszerzését,
                          útlevél ellenőrző bizottmányt állít fel. Rendeletben kötelezi Pest várost rögtönítélő bíróság
                          felállítására.
1849                - Bach Sándor indítványára fölállították a zsandárságot.    
1867                - Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet megkoronázták Budán.

Június 13.      
1514                - Dózsa keresztes hadainak lázadása.           
1849                - Kmety György ezredes vesztes csornai ütközete.   
1867                - A Magyar Történelmi Társulat megalakulása.      
1972                - Honoluluban meghalt  Békésy György  Nobel-díjas biofizikus.

Június 14.      
1350                - Nagy Lajos  megindul Nápoly ellen.
1680                - Báthory Zsófia halála Munkácson.  
1707                - Az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgoktól való elszakadást.
1809                - János főherceg vezetésével, az utolsó nemesi fölkelés során, Győr mellett a nemesi sereg
                          megütközött a francia hadsereggel, és vereséget szenvedett.
Június 15.      
1312                - A rozgonyi csata. Csák Máté vereséget szenvedett Károly Róbert hadaitól.
1682                - Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága Munkácson.         
1832                - A nádor lefoglalta Wesselényi Balítéletekről c. művét.    
1893                - Budapesten meghalt Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar
                          Himnusz megzenésítője.       
   
Június 16.      
1309                - Budán, a Boldogasszony-templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá
                          avatták I. Károlyt.
1647                - Pozsonyban királlyá választották és meg is koronázták IV. Ferdinándot.
1703                - II. Rákóczi Ferenc magyar területre lép Vereckénél és a népi felkelés élére áll.
1958                - Nagy Imre  reform kommunista politikust titkos per után kivégezték Gimes Miklóssal és
                          Maléter Pállal együtt.
1989                - Nagy Imre volt miniszterelnököt 31 évvel azután, hogy „hazaárulónak” bélyegezték és
                          kivégezték tiszteletadással, újra eltemették.     
1992                - A független Magyarország napja.

Június 17.      
1450                - Hunyadi János kormányzó, Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda ligát kötnek.       
1871                - Meghal Gaál Sándor honvéd tábornok. Csíkszentgyörgyön született 1817. szeptember 21-én.
                          1848-ban a székely felkelő had táborkari főnöke. 1852-ben távollétében halálra ítélték.
                          Hamburgban és Londonban tevékenykedett, részt vett a magyarországi politikai
                          szervezkedések és felkelések előkészítésében. 1860-tól az olaszországi magyar légió tagja
                          volt. Muterinában érte a halál.   
1927                - Megszületett Sütő András.

Június 18.      
1686                - Buda ostromának kezdete.
1868                - Megszületett Vitéz Nagybányai Horthy Miklós.     
1905                - Megszületett Ferenczy Béni szobrász, grafikus.     
 
Június 19.      
1163                - III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja,
                          IV. István felett.
1547                - Megkötik a drinápolyi békét.     
     
Június 20.      
451                  - Az Atilla vezette hun sereg Catalaunumnál megütközik a rómaiakkal.
1854                - Erdélyben felszabadítják a jobbágyokat.    
1919                - Meghalt Csontváry Kosztka Tivadar.          
1991                - Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot.    
   
Június 21.      
1771                - A Szent Jobb Budára érkezik. A Mária Terézia által a raguzai (Dubrovnik) domonkosoktól
                          kiváltott Szent Jobbereklyét ünnepélyesen átadják Budán az angol kisasszonyoknak
                          megőrzésre.         
1849                - Görgey veresége Komárom mellett a peredi csatában.    
1851                - Makk József ezredes Kiutahiában felkeresi Kossuthot, akitől felhatalmazást kap egy új
                          szabadságharc előkészítésére.         

Június 22.      
1526                - A török veszély hírére elrendelték az országban a véres kard körülhordását.     
1837                - Elkezdték a Magyar Nemzeti Múzeum építését.   

Június 23.      
1606                - A Bocskai István vezette szabadságharcot lezárta a bécsi béke megkötése, amelyben a
                          Habsburgok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget
                          vetettek a felségsértési pereknek.

Június 24.      
906                  - Nyugati hadjárt Szászország ellen.  
1703                - II. Rákóczi Ferenc Munkács vára alatt sikertelenül próbál kitörni az Alföldre, visszavonul a
                          hegyekbe.      
1762                - Buccow tábornok erdélyi fő-parancsnok utasítására elkezdték erő-szakkal szervezni a székely
                          határőrséget. Őszre a székelyek ellenállása általánossá vált. Báró Joseph Siskowicz
                          altábornagy katonái lerohanták a Madéfalván egybegyűlt, a kényszersorozás ellen tiltakozó
                          székelyeket. Az utóbb “madéfalvi veszedelemnek” nevezett vérfürdőben 200 ember halt meg.
                          Ezt követően a székelyek tömegesen vándoroltak ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába.     
1809                - A franciák elfoglalták Győrt.
1849                - Kossuth elrendelte Pest, Buda és Óbuda területeinek egyesítését Buda-Pest név alatt. 
1887                - Megszületett Karinthy Frigyes író, műfordító, újságíró, humorista.         
1927                - A Mihály Arkangyal Légiójának megalapítása, mely később Vasgárda néven vált ismert
                          szélsőjobboldali mozgalommá.
1979                - Meghalt Örkény István író .
1802                - Gróf Festetics György 40 ezer forintot ajánl fel magyar katonai akadémia létesítésére.           
1849                - A Kézdivásárhelyre bevonuló oroszok elpusztították Gábor Áron ágyúöntödéjét.

Június 26.      
1644                - Az erdélyi hadak Kemény János vezetésével Somosnál megverik az Eszterházy nádor vezette
                          királyi sereget.
1835                - Megszületett Hermann Ottó természettudós.       
1924                - A romániai elemi oktatásról szóló törvény az ország nemzetiségek által lakott vidékeiből
                          kultúrzónát alakít. Külön tanügyi igazgatás alá helyezi, s “az idegen elemek által
                          elnemzetlenítettek” oktatására jelentkező román tanítóknak jelentős kedvezményt biztosít.
1940                - Szovjet ultimátum Romá-niához, melynek nyomán Besszarábiát és Dél-Bukovinát a
                          Szovjetunióhoz csatolják.       
1941                - Bombatámadás érte Kassát. Ezután Magyarország belépett a II. világháborúba.   
        
Június 27.      
1192                - Szentté avatták I. László magyar  királyt.   
1988                - Tüntetés Budapesten a román falurombolás ellen. Másnap bezárják a kolozsvári magyar
                          konzulátust.   

Június 28.      
1884                - Táncsics Mihály író, politikus halála.          
1811                - Megszületett Kriza János költő.  
     
Június 29.      
1456                - A Nándorfehérvári diadal hírére III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangozást.        
1875                - V. Ferdinánd halála Prágában.

Június 30.      
1722                - A pozsonyi országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház nőági trónöröklését.

Július 1.         
1506                - Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516 - 1526), aki a mohácsi csatából
                          menekülve esett el.
1818                - E napon született Semmelweis Ignác nőgyógyász, az „anyák megmentője”.
1836                - Kossuth elindította a „Törvényhatósági Tudósítások”-at.  
1849                - Görgey helyett Mészárost nevezték ki fővezérré.  Bem arra bíztatta  Kossuthot, hogy a töröktől
                          kérjenek segítséget a cár és a császár ellen.   
        
Július 2.         
1602                - Tövisnél Székely Mózes 1500 emberrel szembeszállt Basta 4000 fős seregével.
1848                - Petőfi Sándor és Vasvári Pál kezdeményezésére megalakul a márciusi ifjakat tömörítő
                          Demokrata Klub.
1849                - A második komáromi csata.
1879                - E napon  született Móricz Zsigmond író.    

Július 3.         
1456                - II. Mohamed serege megjelenik Nándorfehérvár alatt.    
1784                - II. József 11 vármegyére osztja Erdélyt.     
1872                - Az erdélyi románok értekezletet tartanak Balázsfalván. Emlékiratot intéznek a kormányhoz a
                          románok nemzeti kívánságairól. Ezek: a román nyelv hivatalos használatának elismerése;
                          Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény; románok alkalmazása
                          az állami hivatalokban; az egyházi önkormányzat biztosítása; román közép- és szakiskolák
                          felállítása és román nyelvű előadások a kolozsvári egyetemen. A kormány nem fogadja el a
                          kívánságokat.   
 
Július 4.         
1845                - Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész.    
   
Július 5.         
907                  - A pozsonyi csata. A Kárpát-medencében végleg megtelepedő őseink  907-ben Pozsony alatt
                          legyőzték Gyermek Lajos király hatalmas hadát, mely döntő csapást akart mérni eleinkre. Ez a
                          győzelem biztosította számunkra a Dunántúlt és ezzel a teljes Kárpát-medence birtoklását.        
1044                - A Győr közelében fekvő Ménfőnél megütköztek III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel
                          magyar király hadai. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett. 
1658                - II. Rákóczi György győzelme a törökön Lippánál.   
1849                - Az uzoni ütközet.      
1853                - Megszületett Csontváry Kosztka Tivadar.   

Július 6.         
1437                - Parasztfelkelés tört ki Erdélyben. Vezetőjük Budai Nagy Antal.
1744                - A Micu-Klein püspök által összehívott balázsfalvi zsinat a románok első nemzeti jellegű
                          gyűlésévé vált.
1849                - Mărişelnél a románok fel-koncolták Vasvári Pált és 100 emberét.
1921                - A Magyar Szövetség alakuló gyűlése Kolozsvárt.   
1988                - Bartók Béla hamvait örök nyugalomra helyezték a Farkasréti temetőben.

Július 7.         
1521                - Sabác vára védelmében hősi halált halt Logody Simon és a várőrség.
1543                - I. Szulejmán elfoglalja Siklóst.          
1540                - Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem.     
1849                - I. Ferenc József kiáltványában bejelenti, hogy kármentesíteni fogja a jobbágyfelszabadítás
                          által veszteségeket szenvedett földesurakat. Szemere Bertalan miniszterelnök betiltja a
                          Márczius Tizenötödike c. radikális lapot.          
1919                - A csehszlovák hadsereg bevonul Kassára.  
1920                - A kormányzó Bethlen Istvánt bízza meg kormányalakítással.   
    
Július 8.         
1548                - Fráter György levélben kéri a budai pasát, hogy ha a Habsburgok megtámadják Erdélyt
                          nyújtson katonai segítséget.    
1676                - Rákóczi Ferenc halála Zborón.
1704                - Az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta II. Rákóczi Ferencet.

Július 9.         
1552                - Drégely várának védelmében elesik Szondy György.        
1831                - Megjelent  Széchenyi István Világ című műve.      
1849                - Kossuth Bemet nevezte ki fővezérré.       
   
Július 10.       
1290                - Körösszegen 28 éves korában meggyilkolták IV. László .   
1869                - Megszületett Kandó Kálmán, az indukciós motor feltalálója, a villamos vasút egyik
                          megteremtője.  
         
Július 11.       
1030                - II. Konrád német császár hada megtámadja Magyarországot.     
1848                - A verseci ütközet.      Kossuth 200.000 katonát és 42 millió forintot kért a képviselőháztól,
                          melyet Nyáry Pál vezetésével „Megadjuk” felkiáltással fogadtak el. Kossuth ezután mondta el
                          híres mondatát: “Én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi erélyt a
                          kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban,s Magyarországot a
                          poklok kapui sem döntendik meg.”

Július 12.       
1490                - Székesfehérvárott megkoronázták II. Ulászlót.     
 
Július 13.       
1260                - II. Ottokár a Morva-mezőnél legyőzte a magyarokat.       
1499                - II. Ulászló szabályozza a székelyek kiváltságait.     
1629                - Bethlen Gábor a prédikátorokat a nemesek közé emeli. A protestáns prédikátor messze
                          kiszolgáltatottabb volt az őt alkalmazó közösségnek, mint katolikus elődei. A katolikus
                          plébános ugyanis szabadon használhatta fel jövedelmeit. A protestáns közösségek viszont
                          magukhoz vonták az egyház jövedelemforrásait, s azokból szabott illetményt folyósítottak a
                          papnak. Kiszolgáltatottságukat növelte az évenkénti búcsúztatás szokása, amely feljogosította
                          a közösséget, hogy lelkészétől minden további nélkül megszabaduljon. A kálvinista
                          prédikátorok presztízsét kívánta növelni Bethlen Gábor azzal, hogy 1629-ben családjukkal
                          együtt megnemesítette őket.  
 
Július 14.       
1456                - Hunyadi győzelme a török dunai hajóhada felett. 
1849                - Guyon Richárd győzelme Jellasics felett a Hegyesnél.      
                        - Kossuth és Bălcescu aláírták a magyar-román megbékélési szerződést.    
   
Július 15.       
1251                - IV. Béla kiadja az általa létesített turóci premontrei prépostság alapítólevelét. 
1490                - II. Ulászlót magyar királlyá választották.         
1513                - X. Leo felhatalmazta Bakócz Tamás esztergomi érseket, hogy keresztes háborút hirdessen a
                          török ellen.  
1514                - Dózsa György serege Temesvárnál Szapolyai előtt letette a fegyvert.
1829                - Megszületett Szász Károly költő, műfordító.          
1846                - Pest és Vác között átadták az első vasútvonalat.   
1849                - A Görgey vezette magyar fősereg Vácott összeütközik Paskevics tábornok csapataival.          
1863                - A nagyszebeni országgyűlés megnyitása, melynek munkájában a magyar képviselők nem
                          vettek részt. A román görög-keleti egyházat egyenjogúsították, a magyar, német és román
                          nyelvet hivatalos nyelvnek deklarálták.   

Július 16.       
1342                - I. Károly halála Visegrádon.
1779                - Mária Terézia kiadta a szerbek ügyeit szabályozó „Declaratorium Illyricum”-ot.          
1784                - Népszámlálást tartanak Magyar-országon.
1813                - Megszületett Rózsa Sándor alföldi betyárvezér.    
1848                - Madarász László vezetésével megalakul a nemesi radikálisokat és a márciusi ifjúságot
                         tömörítő Egyenlőségi Társulat Pesten.

Július 17.       
1440                - I. Ulászló koronázása Székesfehérváron.   
1540                - Szászsebesen meghalt Szapolyai János.      
1603                - Székely Mózes  vereséget szenvedett és elesett a havasalföldi csapatokkal vívott harcban
                          Brassónál. Karóba húzták, holttestét kutyák elé vetették.

Július 18.       
1703                - Rákóczi Naményból fegyverre szólította az országot.    
   
Július 19.       
1463                - Vitéz János által vezetett küldöttség békét köt Bécsújhelyen III. Frigyes német-római
                          császárral.
                          A megállapodás értelmében 80 ezer forint fejében III. Frigyes visszaadja a koronát.
1551                - Izabella királyné fia nevében is lemondott Erdélyről, és a trónigényről.
1849                - Haynau bevonult Pestre.
1879                - Megszületett Móra Ferenc író.

Július 20.       
1849                - Idézet Haynau harmadik, Pesten kiadott rendeletéből: „A nemzeti háromszínű jelvények viselői
                          rögtön-bíróságilag agyonlövetnek.” 
1926                - Meghalt Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alapvető alakja.

Július 21.       
1342                - Nagy Lajost Székesfehérváron királlyá koronázták.           
1540                - Szászsebesen meghalt János király.
1849                - Lüders megszállta Szebent.

Július 22.       
1443                - A „hosszú hadjárat”  kezdete.
1456                - A nándorfehérvári diadal.   
1755                - Megszületett Martinovics Ignác apát, a magyar jakobinus mozgalom vezetője.

Július 23.       
1290                - Trónra lépett III. András, az utolsó Árpád-házi király.       
1794                - A rendőrség letartóztatja Martinovics Ignácot.     
1863                - Megszületett Bródy Sándor író.
1914                - Ultimátumot intézett az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiához Ferenc Ferdinánd főherceg
                          meggyilkolása miatt. Ez a vita vezetett az I. világháború kitöréséhez.      
1921                - Romániában törvény született a földreformról:212.803 román, 45.628 magyar, 15.934 német
                          részesült föld-juttatásban. A magyar egyházak elvesztették birtokaik 85 %-át.    
 
Július 24.       
1514                - Kivégzik Dózsa Györgyöt.
1849                - Megkezdődött Gyulafehérvár ostroma.     
1893                - Rajniss Ferenc, a Szálasi kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének születésnapja.      
1900                - Gyulaváriban megszületett Bay Zoltán fizikus, aki a fénysebesség alapján definiálta újra a
                          métert, mint mértékegységet.         
 
Július 25.       
1255                - IV. Béla levele, amelyben intézkedett arról, hogy a tatárok elleni védelmül a pesti hegyen
                          megépítsék Buda várát.
1564                - I. Ferdinánd halála.  
1831                - Koleralázadás tör ki  Magyar-országon. Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők
                          hurcolták be Európába. A továbbterjedés megakadályozása érdekében kordonokat állítottak
                          fel.Leállt a közlekedés, a kereskedelem, éhínség fenyegetett a gabonabehozatal betiltása
                          miatt. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító céllal alkalmazott bizmutport több helyen
                          túladagolták, s így felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. A
                          felkelést végül a katonaság fékezte meg. A járványban összesen több mint fél millió ember
                          betegedett meg.       
1884                - Meghalt Fesztl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője. 

Július 26.       
1083                - Csanádon szentté avatták az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.
1564                - Miksa trónra lépése.

Július 27.       
1552                - Losonczy István szabad elvonulás fejében feladja Temesvárt.
1657                - Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Lipótot, akinek uralkodása idején szabadult fel az
                         ország a másfél száz éves török hódoltság alól.         
1848                - Megszületett Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója. 
     
Július 28.       
1526                - A  Péterváradot elfoglaló Ibrahim 500 védőt fejeztetett le.         
1849                - Elfogadják a nemzetiségi törvényt. A békekísérletek magyarok és nem magyarok között szinte
                          a fegyveres harc kitörésével egy időben megkezdődtek. A nem magyar népek vezetői is látták:
                          háborús úton nem érik el a remélt nemzeti önrendelkezést. A forradalom vezérei közül csak
                          néhányan ismerték fel, hogy a magyarságnak az ország nem magyar népeivel, mint egyenjogú
                          nemzetekkel kell számolnia. Az aláírt “megbékélési tervezet” képezte részben az alapját a
                          magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Ez ugyan nem adott területi
                          autonómiát a nemzetiségieknek, de elismerte jogukat a szabad nemzeti fejlődésre, és kiterjedt
                          nyelvhasználati jogokat biztosított számukra.
1914                - Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, ezzel elkezdődött az I.
                          világháború.

Július 29.       
1095                - Meghalt Szent László magyar király, aki 1077-től uralkodott. Az általa alapított monostorban
                          temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vitték. 1192-ben Szentté avatták.  
    
Július 30.       
1552                - Ahmed 50.000 főnyi sereggel elfoglalta Temesvárt. Losonczy Istvánt és a védőket
                          felkoncolták.           
1849                - A képviselőház utolsó ülése Szegeden. Dembinszky átvette a fővezérséget.      
1868                - Meghalt Tompa Mihály.
1875                - Széchenyi István halála.

Július 31.       
1617                - A nagyszombati egyezmény Bethlen Gábor és II. Mátyás között.
1849                - A segesvári csata Bem és Lüders seregei között. E napon halt meg Petőfi Sándor.
1886                - Liszt Ferenc halála.  

Augusztus 1. 
1272                - V. István halála.       
1521                - Megkezdődik Nándorfehérvár ostroma.    
1664                - A szentgotthardi csata.        
1866                - Pesten megindul az első lóvasút.
1885                - Megszületett Hevesi György József, Nobel-díjas kémikus.
1922                - Budapesten meghalt Bánki Donát. 

Augusztus 2. 
1849                - A debreceni csata.   
 
Augusztus 3.
908                  - A “kalandozó” magyarok Eisenachnál legyőzik Burghard türingiai őrgróf seregét.        
1708                - A trencsényi csata.   
1863                - E napon született Gárdonyi Géza író, költő.           
1990                - A magyar országgyűlés Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké.

Augusztus 4. 
1849                - A nemzetgyűlés utolsó ülése  Aradon. Vécsey utolsó rohama Temesvárra.
1919                - A román haderő bevonult Budapestre.      
1941                - Babits Mihály halála.      
     
Augusztus 5. 
1298               - Kiadják a pesti országos gyűlés végzéseit. Az Árpád-korban a fontos politikai döntések a királyi
                         tanácsban születtek. Ennek ülésein alkalmanként részt vettek olyan előkelők is, akik nem
                         tartoztak az uralkodó közvetlen környezetéhez. A 13. század második felében tűnik fel a
                         törvényhozói vagy kormányzati kérdésekben döntő gyűlések azon formája, melyen a főpapokon
                         és bárókon kívül az immár nemesnek tartott királyi szerviensek is megjelentek, és
                         közreműködtek a döntések meghozatalában.  
1494                - Zsidóellenes zavargások törnek ki Nagyszombaton.        
1848                - Kossuth pénzügyminisztersége alatt forgalomba helyezték a kétforintos bankjegyeket.
1849                - Dembinszky csatát veszített Haynauval szemben Szőregnél.   
     
Augusztus 6. 
1272                - Csepel-szigeten 33 éves korában meghalt V. István magyar király, akit a Nyulak szigetén - a
                          mai Margit-szigeten - lévő domonkos apácakolostorban temettek el. 
1566                - Elkezdődött Szigetvár ostroma. A várat Zrínyi Miklós védte I. Szulejmán  ellen.
1849                - Bem József döntő ütközetet veszített az oroszok ellen Nagycsűrnél; erdélyi serege szétesett.   
1866                - Xantus János természettudós közreműködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat-
                          és Növénykert.
1914                - Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Oroszországnak.

Augusztus 7. 
1849                - A vesztes temesvári csata után Görgey bejelentette Paskiewicsnek, hogy kész letenni a
                          fegyvert.
1911                - Megszületett Bibó István író, politikus, jogász.      

Augusztus 8. 
1790                - E napon született Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője.       
1690                - Megszületett Mikes Kelemen memoáríró, műfordító, a XVIII. századi magyar prózairodalom
                          legnagyobb alakja.
1849                - A cári csapatok brutális pusztítása Losoncon.      
  
Augusztus 9. 
949                  - A Bajorországban kalandozó magyar seregek legyőzik a bajor sereget.
1849                - A magyar haderő végső veresége Temesvárnál.   
1919                - Horthy elrendeli a Magyar Nemzeti Hadsereg felállítását.    
      
Augusztus 10.           
955                  - Az augsburgi csata.  
1664                - A vasvári béke lezárta a Török Birodalom és I. Lipót német-római császár és magyar király
                          között 1663-ban kirobbant háborút. A császár elismerte a török szultán fennhatóságát Erdély
                          felett, Magyarország megosztott maradt.  
1895                - A magyarországi szerb, szlovák és román nemzeti mozgalmak képviselőinek budapesti
                          kongresszusa.

Augusztus 11.           
1456                - Zimonyban meghalt Hunyadi János hadvezér. Nándorfehérvári diadala emlékére hallható a
                          déli harangszó.
1849                - Lemondott Kossuth. A teljhatalmat Görgeyre ruházta.     
1860                - Tatán megszületett Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja.       
1871                - Budapesten megszületett Heltai Jenő író, költő.    

Augusztus 12.           
1687                - A második mohácsi csatát, ahol Károly herceg katonái megverték Szulejmán nagyvezér hadait.
                          Még ezen a napon zajlott  a nagyharsányi csata is, melynek győzelme visszafordíthatatlan
                          ténnyé tette Buda visszakerülését.  
1848                - A képviselőház elfogadta az ingyenes és kötelező oktatásról szóló törvényt.      
1849                - A szászsebesi ütközet. Lüders szétszórta Stein Miksa hadosztályát.

Augusztus 13.           
1848                - Batthyány gróf miniszterelnök elrendeli az önkéntes nemzetőri csapatok szervezését. 
1849                - A  feltétel nélküli világosi fegyverletétel délután 4 órakor a Malom-csatorna és Szőlős között
                          Rüdiger orosz tábornok előtt. Paskiewics így írt a cárnak: „Magyarország fölséged lábai előtt
                          fekszik.”

Augusztus 14.           
1623                - Bethlen Gábor újabb hadjárata II. Ferdinánd ellen.          
1782                - II. József egyesítette az erdélyi és a magyar kancelláriát.
1849                - Déva vára az ott tárolt lőpor felrobbanása miatt a levegőbe repült.
1860                - Megnyitják a Miskolc-Kassa közötti vasútat.     
     
Augusztus 15.           
1000                - I. Istvánt királlyá koronázták.
1038                - Esztergomban meghalt Szent István.          
1444                - I. Ulászló és Brankovics György szerb despota titokban megkötötte II. Murád követeivel a
                          váradi békét. 
1623                - Bethlen Gábor fejedelem másodszor indult seregével II. Ferdinánd ellen.       
   
Augusztus 16.           
1570                - II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt, amelyben János
                          Zsigmond lemondott a királyi címről, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött.
1784                - Az első teljes népszámlálás Magyarországon.       
1849                - Görgey fölszólította a hadvezéreket a megadásra.     
      
Augusztus 17.           
1487                - Mátyás bevonul Bécsújhely városába. Mátyásnak legfőbb célja a császári trón megszerzése
                          volt. Ezért elfoglalta Bécset, és Bécsújhely megszerzésével ölébe hullott Alsó-Ausztria,
                          Stájerország és Karintia egy része is.       
1849                - Kossuth, Dembinszky, Batthyány és kísérete török földre lépett.
1916                - Az antant és Románia bukaresti titkos szerződése Romániának ígérte az egész Tiszától keletre
                          eső területet.       
 
Augusztus 18.           
1439                - Szendrő vára megadja magát II.Murád szultánnak.          
1977                - Meghalt Déry Tibor.

Augusztus 19.                       
1747                - Meghalt  Jávorka Ádám, Rákóczi Ferenc hadvezére.        
1849                - Lázár Vilmos Karánsebesen letette a fegyvert.  
    
Augusztus 20.                       
1083                - Szentté avatták I. István királyt a székesfehérvári bazilikában.
1598                - Báthori Zsigmond visszatért, újra birtokba vette az országot.
1848                - A külföldön állomásozó magyar katonák hazarendelése.  
1849                - Haynau új utasítást kap. Ennek tartalma a következő: a magyar fölkelés valamennyi politikai
                          vezetője és főtisztje lefogandó; a volt császári tisztek ellen eljárást kell indítani; a szolgálatra
                          alkalmas legénység besorozandó a császári hadseregbe.

Augusztus 21.           
1858                - Először jelent meg az Üstökös című élclap, Jókai Mór szerkesztésében.
1614                - Báthory Erzsébet halála a csejtei fogságban.        
1744                - Az erdélyi országgyűlés törölte a Habsburg-ház örökletes uralmának ellentmondó törvényeket,
                          a szabad fejedelemválasztást, a három nemzet 1437-i unióját és a katolikusok
                          vallásgyakorlatát akadályozó törvényeket.  
1849                - Borosjenőnél Vécsey Károly az oroszok előtt letette a fegyvert.   Augusztus 22.           
1785                - II. József aláírta a jobbágy-rendeletet, amely a Magyarországon még érvényben lévő örökös
                          jobbágyság megszüntetését szolgálta.         
1837                - A pesti magyar színház megnyitása.           
                        - A ma Auszriához tartozó Borostyánkőn ezen a napon született Almásy László,   Szahara-
                          kutató. Almásy az ismeretlen Szahara, a Líbiai-sivatag legendáinak nyomába eredt. Felfedezte
                          az elveszett kincses oázist,a legendás Zarzurát. Legjelentősebb felfedezései az “Az úszók
                          barlangja”-ban talált őskori sziklaképek.A II. világháború után Budapesten letartóztatták, majd
                          a fogházban elviselt kínzások hónapjai után  - angol titkosszolgálati segítséggel - visszatért
                          Egyiptomba.          
1929                - Megtartották a Magyarok I. Világkongresszusát.  
1946                - Sztójay Döme kivégzése.    

Augusztus 23.           
1831                - Kazinczy Ferenc halála Széphalmon.          
1849                - Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával elásta a magyar koronát és a koronázási
                          ékszereket rejtő ládát Orsovánál.    

Augusztus 24.           
1460                - Vlad Drakul,  a kegyetlen-kedéseiről hírhedt havasalföldi vajda földúlta Fogarast.        
1838                - Meghalt Kölcsey Ferenc költő, a reformkor egyik vezéregyénisége.
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Szász Lajost a Szálasi
                          kormány kereskedelem- és közlekedésügyi, és Reményi-Schneller Lajost, a Szálasi kormány
                          pénzügyminiszterét.

Augusztus 25.           
1620                 - A Habsburgok első trónfosztása. Habsburg-ellenes háborúskodásai során Bethlen Gábor 
                          fennhatósága 1620-ban kiterjedt csaknem az egész királyi Magyarországra, annak váraira és
                          városaira, köztük a “fővárosra”, Pozsonyra, amelynek elfoglalásakor a Szent Korona is a kezére
                          jutott.  Az  augusztus 25-én a Habsburgok trónfosztásával magyar királlyá választott Bethlen
                          kedvét azonban az vette el a koronázástól, hogy a rendek az ő kezét is éppúgy meg akarták
                          kötni, mint a Habsburgokét, miközben tőle is elvárták volna, hogy a sajátjából fedezze az
                          ország törökellenes védelmét.          
1849                - A  maradék erdélyi haderő Kazinczy Lajos és Gál Sándor vezetésével Zsibón letette a
                          fegyvert.           
1938                - Pethő Sándor megalapította a Magyar Nemzet című napilapot.

Augusztus 26.           
1217                - II. Endre Spalatóból  elindult a Szentföldre.           
1849                - Görgey  kegyelmet kapott a császártól, de Klagenfurtba internálták. Munkács őrsége megadta
                          magát.  
         
Augusztus 27.           
1619                - Bethlen Gábor hadjárata II. Ferdinánd ellen. Belépés a 30 éves háborúba.
1660                - A  török elfoglalta Váradot és a Partium nagy részét a hódoltsághoz csatolta.
1784                - A vámhatárok teljes felszámolása Erdély és Magyarország között.         
1812                - Szemere Bertalan születése Vattán.           
1887                - Megszületett IV. Károly magyar és cseh király.     
1916                - Románia hadat üzent a Monarchiának, csapatai átlépték a Kárpátokban húzódó államhatárt. 

Augusztus 28.           
1988                - Aradon magyar-román csúcstalálkozó Grósz Károly és Ceauşescu között. 
         
Augusztus 29.           
1526                - A mohácsi csatában II. Szulejmán legyőzte a magyar hadsereget. A harcban életét vesztette II.
                          Lajos.  
1541                - Szulejmán szultán elfoglalta Budát. Izabella János Zsigmonddal és a királyi udvarral  Erdélybe
                          költözött.
1938                - Meghalt Karinthy Frigyes író.

Augusztus 30.           
1532                - Szulejmán  Magyarország elleni negyedik hadjáratát Kőszeg vára, Jurisics Miklós vezetésével
                          megállította.  
1574                - Megszületett Szenczi Molnár Albert református pap. Ő készítette el az első magyar-latin
                          szótárt.           
1782                - II. József megalapítja a Mérnökképző Intézetet.    
1940                - A második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély 43.000 km2 területe 2,1 millió lakossal ismét
                        - Magyarország fennhatósága alá került.      
1946                - Megszületett Bódy Gábor filmrendező.      

Augusztus 31.           
1541                - Magyarország három részre szakad.          
1921                - Prónay különítményei bevonultak az Ausztriához csatolt területekre.

Szeptember 1.          
1367                - A pécsi egyetem alapítása.
1541                - A szultán rendelkezése a királyné tanácsosainak  ülésén: Budavárt, míg a királyfi felnő,
                          birtokba veszi, és török őrségre bízza. A Duna és a Tisza közti vidék török tartomány lesz, a
                          Tiszán túl és Erdélyben a királyné uralkodik.       
1642                - Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi.       
1790                - A temesvári szerb kongresszus kívánalmai: Magyarországból a szerb nemzet számára külön
                          terület hasíttassék ki.
1958                - Temesváron kivégzik a Szoboszlay-per tíz vádlottját:Szoboszlai Aladár, r. kat. plébános,báró
                          Huszár József, Dr. Finti-naru Alexandru, ügyvéd,Lukács István, raktáros, Orbán István, tisztv.,
                          földműves,Tamás István, tanító,Tamás Dezső, pénzügyi tiszt-viselő,Ábrahám Árpád, pap,Orbán
                          Károly, földbirtokos, Dr. Kónya István Béla, ügyvéd.

Szeptember 2.          
1031                - Meghalt Imre herceg.         
1541                - Buda török megszállása.
1686                - Buda visszavétele.    
1708                - Balogh Ádám diadalmas kölesdi csatája.   
1770                - Először tartanak lottó-sorsolást Magyarországon. 
1811                - Megszületett Heckenast Gusztáv könyvkereskedő és nyomdász.  
1847                - A Pest-Szolnok közötti vasútvonal átadása.

Szeptember 3.          
1272                - Királlyá koronázták IV. Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia.
1813                - Megszületett  Eötvös József író.
1957                - Budapesten meghalt Heltai Jenő.

Szeptember 4.          
1452                - III. Frigyes német-római császár átadja V. Lászlót Cillei Ulrik grófnak.
1830                - Először közlekedik gőzhajó a Dunán Bécs és Pest-Buda között.
1917                - Megszületett Maléter Pál, az 1956. évi forradalom és szabadságharc honvédelmi minisztere,
                          mártírja.      
 
Szeptember 5.          
1942                - Meghalt Móricz Zsigmond.
1945                - Budapesten összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés.  
 
Szeptember 6.          
1688                - Nándorfehérvár visszafoglalása.     
1848                - Kossuth elrendelte a fedezetlen ötforintos, ún. „Kossuth-bankók” kibocsájtását.      
1860                - Az uralkodó jóváhagyta az Erdélyi Román Irodalmi és Művelődési Egyesület (ASTRA)
                          alapszabályait.           
1868                - Meghalt Szendrey Júlia.
1922                - Meghalt Mihalik Kálmán egyetemi tanársegéd, zeneszerző, a Székely Himnusz komponistája.
1948                - Megalakul az Államvédelmi Hatóság.   
    
Szeptember 7.          
1303                - Bicskei Gergely esztergomi érseket meggyilkolják.          
1566                - Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, akinek hősies
                          helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg Szigeti veszedelemben.         
1777                - Született Felsőbüki Nagy Pál.
1807                - Megszületett Lenkey János.

Szeptember 8.          
1566                - A törökök elfoglalják Szigetvárt.     
1850                - Megszületett Rimaszombaton Blaha Lujza színésznő, a „nemzet csalogánya”.   
1853                - Világos után a menekülő Szemere Bertalan miniszterelnök, mielőtt elhagyta az országot
                          Orsova mellett elásatta a koronát, amely után a bécsi kormány már 1849 őszén nyomozni
                          kezdett. Hosszú kutatás után Kempen tábornok rendőrminiszternek végül nagy apparátus, pénz
                          és besúgók segítségével 1853. szeptember 8-án sikerült fellelnie.     
  
Szeptember 9.          
1552                - A törökök 60-70 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István vezette egri várat.  
1931                - Megszületett Latinovits Zoltán színész.    
  
Szeptember 10.        
1382                - Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében meghalt Nagy Lajos magyar
                          király, az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a törökök felett.
1716                - Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc orvos-doktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek
                          összeállítója.  

Szeptember 11.        
1526                - A török bevonul Budára.
1594                - Meghalt Báthory Boldizsár erdélyi politikus.         
1697                - A zentai csata.          
1741                - Országgyűlés Pozsonyban - “Életünket és vérünket...!” Mária Teréziáért.
1825                - Az 1825-1827. évi országgyűlés kezdete.   
1848                - Jellasics 10.000 fő  katonasággal és 15.000 népfölkelővel Magyarországra tört. Lemondott a
                          Batthyány-kormány. Kossuth és Szemere vette át az ország irányítását.  

Szeptember 12.        
1396                - Zsigmond király megkezdi Nikápoly ostromát.      
1705                - A szécsényi országgyűlés megnyitása.        
1849                - Kossuth vidini levele, amelyben elítéli Görgey feltétel nélküli fegyverletételét.  
         
Szeptember 13.        
1540                - János Zsigmondot királlyá választják.         
1705                - Thököly Imre halála.
1751                - Az erdélyi ügyek központi irányítását az Erdélyi Udvari Kancellária vette át.      
1848                - Batthyány miniszterelnök a Dunántúlon népfelkelést hirdet.        
1931                - Matuska Szilveszter felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi
                          vasúti hidat szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 -kor. 
1989                - Rejtélyes körülmények között meghal Ujvárossy Ernő, Tőkés László segédlelkésze.    
   
Szeptember 14.        
1605                - Bocskay Istvánt a székelyek és a megyék követei Szeredában beiktattták erdélyi
                          fejedelemnek.           
1661                - A török parancsnok összehívta az országgyűlést, amely Apafi Mihályt választotta
                          fejedelemmé.     
      
Szeptember 15.        
1559                - Izabella királyné halála.
1848                - A védelem megszervezésére az országgyűlés létrehozta az Országos Honvédelmi Bizottmányt,
                          melynek elnöke Kossuth Lajos.         

Szeptember 16.        
1437                - A három nemzet első uniója Erdélyben. A magyar nemesek, a székelyek, és a szászok Kápolnán
                          véd- és dacszövetséget kötöttek, hogy egymást minden szorultságukban segíteni fogják.      
1848                - A harmadik román nemzeti gyűlés Balázsfalván: elutasítja az uniót és felhívja a románokat,
                          hogy fegyverkezzenek fel. 
1893                - Budapesten megszületett Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a
                          C-vitamin felfedezője.    

Szeptember 17.        
1382                - Anjou Mária Magyarország királya lesz.    
1682                - Török segítséggel Thökölyt királynak kiáltották  ki, de ő csak fejedelemnek kívánja nevezni
                          magát.
1703                - Ocskay László elfoglalta Lévát.
1705                - Rákóczi Ferencet a szövetkezett rendek vezérlő fejedelemmé választották.
1844                - Megszületett Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefon-
                          hírmondó feltalálója.

Szeptember 18.        
1289                - IV. László a székelyeknek adományozta a Tordai várhoz tartozó Aranyos birtokot. Ez Aranyos
                          szék eredete.         
1490                - Jagelló Ulászló kerül a magyar trónra.       
1848                - Bécsből Hodzsa és Stur 500 főnyi csapattal betört Nyitrába, hogy a „magyarok által 900 évig
                          nyomott szlávokat fölszabadítsák”.  

Szeptember 19.        
1490                - II. Ulászló trónra lépése.
1802                - Született Kossuth Lajos.       
1665                - A vasvári béke után, Galgóc várával szemben Wesselényi nádor lerakta a török elleni védelmi
                          céllal épülő Leopoldvár alapkövét.      
1922                - E napon született Majtényi Erik romániai magyar költő, író, műfordító és újságíró.     
 
Szeptember 20.        
1096                - Kereszteshad érkezik Magyar-országra.     
1600                - Basta császári generális bevonult Gyulafehérvárra.         
1705                - A szécsényi országgyűlésen a rendek szövetségre esküdtek.        
1708                - A kegyetlenségéről híres Heister generális megkezdte Érsekújvár ostromát.
1788                - II. József hadainak veresége a töröktől Lugosnál.  
1897                - Megszületett Tamási Áron.

Szeptember 21.        
1235                - 58 éves korában meghalt II. András magyar király, akit 1222-ben az elégedetlen főurak az
                         „Aranybulla” kiadására kényszerítettek.     
1695                - A lugosi vereség. A csatában elesett az urbinoi születésű Veterani, Erdély katonai
                          parancsnoka, aki az egyetlen volt Leopold tábornokai közül, ki Magyarországon és Erdélyben
                          népszerűségre tett szert. A csata megakadályozta a török betörést Erdélybe Lugos és
                          Karánsebes elfoglalása után, így kivonultak.        
1791                - Született Széchenyi István.
1883                - Bemutatják Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját.

Szeptember 22.        
1690                - Thököly Imrét Erdély fejedelmévé választották.   
1752                - Meghal Apor Péter erdélyi történetíró, főműve a Metamorphosis Transsylvaniae.       
1848                - Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében kiáltványban hívja haza a
                          külföldön állomásozó magyar katonákat.        
1910                - Megszületett Faludy György költő, műfordító.  
     
Szeptember 23.        
1872                - Megszületett Richter Gedeon  vegyész.     
1929                - Meghalt Zsigmondy Richárd Nobel-díjas kémikus.    
      
Szeptember 24.        
899                  - A magyarok brentai diadala. A modenai nép imáiba iktatta: „A magyarok nyilaitól ments meg
                          Urunk minket!”
1848                - Kossuth toborzó körútja az Alföldön.        
  
Szeptember 25.        
1046                - Meghalt Szent Gellért itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú, aki Szent István
                          király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt.           
1657                - E napon született Thököly Imre erdélyi fejedelem.           
1663                - Érsekújvárt elfoglalta a török.
1694                - II. Rákóczi Ferenc házassága Karolina Amáliával, Károly hesseni-rheinfelsi fejedelem
                          lányával.          
 
Szeptember 26.        
1815                - Létrejött a Szent Szövetség.
1848                - Jellasics bevonult Székesfehérvárra.         
1945                - New Yorkban meghalt Bartók Béla.   
       
Szeptember 27.        
1527                - Frangepán Kristóf halála Varasdnál.          
1706                - A kurucok karvai veresége.
1709                - A tarnaőrsi táborban meghalt Bottyán János kuruc brigadéros.   
1772                - Megszületett Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).   
1849                - Haynau elfogadta a komáromi kapituláció feltételeit.      
1896                - A Vaskapu szoros megnyitása.
1921                - Vácon megszületett Jancsó Miklós filmrendező.   

Szeptember 28.        
1213                - II. András felesége, Gertrúd Simon bán és Péter ispán által összevagdaltatott. A gyilkosság
                          közvetlen oka az volt, hogy a királyné tudtával egyik rokon a távollévő Bánk nádor feleségét
                         „buja áldozatának tárgyává tette”.         
1396                - A nikápolyi csata. Zsigmond veresége a törökökkel szemben.      
1616                - II. Mátyás esztergomi érsekké nevezte ki Pázmány Pétert.
1760                - Mária Terézia feleskette a magyar nemes testőrség első 120 tagját.
1817                - Rimaszombaton megszületett Tompa Mihály költő.         
1830                - V. Ferdinándot magyar királlyá koronázzák.          
1895                - Felavatják a Mária Valéria hidat.

Szeptember 29.        
1239                - IV. Béla feljogosította az esztergomi érseket, hogy a vár alatt érseki várost alapítson. 
1848                - A magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Jellasics  horvát bán csapatait. 
1872                - Meghalt Déryné Széppataki Róza, az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet
                          legnépszerűbb színésznője.
1980                - Meghal Márton Áron erdélyi püspök.  
      
Szeptember 30.        
1859                - Kisbaconban megszületett Benedek Elek író.         
1863                - A nagyszebeni csonka erdélyi országgyűlés törvénybe iktatja az Októberi Diplomát és a
                         Februári Pátenst.
1936                - Megszületett Bajor Andor romániai magyar író.   

Október 1.    
1605                - Esztergomot és Visegrádot elfoglalta a török.       
1848                - Jellasics menekül az országból.
1869                - Az Osztrák-Magyar Monarchiában - a világon elsőként - bevezetik a postai levelezőlapok
                          használatát.
1880                - Új politikai napilap indul Kolozsvárott. Az Ellenzék című lap Bartha Miklós szerkesztésében
                          jelenik meg.
1887                - Az állam megveszi a budapesti telefonhálózatot. A 854 előfizetővel rendelkező hálózatot a volt
                          tulajdonos, Puskás Tivadar bérbe veszi.
1895                - Megindul Magyarországon a polgári anyakönyvezés.  
     
Október 2.    
1604                - Kitör a Bocskai-felkelés.
1761                - Meghalt Mikes Kelemen, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja.    

Október 3.    
1242                - IV. Béla visszatért Magyar-országra.          
1848                - Császári manifestum oszlatta fel az országgyűlést. Érvénytelenítette a nem szentesített
                          rendeleteket, Jellasicsot kinevezi a magyarországi seregek vezetőjének, és hadi állapotot
                          vezetett be.           
1957                - Meghalt Szabó Lőrinc költő, műfordító.     
 
Október 4.    
1486                - Bonfini történetíró megérkezett Mátyás udvarába.          
1570                - Nagyváradon megszületett  Pázmány Péter esztergomi érsek, író.
1848                - Kossuth második toborzókörútja.   
1864                - Meghalt Madách Imre író.
1992                - Meghalt Bay Zoltán magyar származású atomfizikus.

Október 5.    
1582                - XIII. Gergely új naptárának életbe léptetése.         
1594                - Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem, valamint Vitéz Mihály havasalföldi és Áron moldvai vajda
                          csatlakozott a Szent Ligához.
1849                - Komárom várának átadása Haynaunak.     
1926                - Meghalt Jászai Mari színésznő.       
1851                - Megszületett Ditrói Mór színész és színigazgató, a Vígszínház első igazgatója.

Október 6.    
1844                - Megalakult az országos iparvédegylet.      
1849                - Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári
                          haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és
                          egy ezredesét. Batthyány Lajost Pesten golyó által kivégezték.
1926                - Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett. 
       
Október 7.    
1828                - Megszületett Falk Miksa, a Pester Lloyd alapítója.

Október 8.    
1559                - Erdélyi országgyűlést tartanak Gyulafehérvárott. 
1588                - Mintegy 10 ezer fős török sereg Szikszónál vereséget szenved a Rákóczi Zsigmond által
                          vezetett magyar csapatoktól.
1848                - Kossuth lesz az OHB elnöke.
1874                - Gernyeszegen megszületett gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között Magyarország
                          miniszterelnöke volt.
1902               - Átadják az új országházat. Tervezője: Steindl Imre.    
      
Október 9.    
1683                - A visszavonuló török sereg Párkánynál elszenvedte első magyarországi vereségét:
                          megkezdődött Magyarország felszabadítása. 
         
Október 10.  
1307                - A rákosi gyűlés Róbert Károlyt királynak ismerte el.         
1848                - Bécs kiáltványt intéz a magyar hadsereghez. A bécsi Demokratikus Egyletek Központi
                          Választmánya kiáltványban kéri a magyar hadsereget, hogy osztrák területen is folytassa
                          Jellasics báró üldözését. A magyar képviselőház hasonló határozatot hoz.        
1848                - Lefegyverzik az erdélyi nemzetőröket. A nagyszebeni főhadparancsnokság elrendeli az erdélyi
                          magyar nemzetőri alakulatok lefegyverzését.   
1849                - Haditörvényszéki ítélettel kivégzik Pesten Csányi László volt közlekedési minisztert és
                          Jeszenák János báró kormánybiztost.         
1926                - Az erdélyi Román Nemzeti Párt és a regáti Parasztpárt egyesüléséből létrejött a Nemzeti
                          Parasztpárt.  
        
Október 11.  
1648                - I. Rákóczi György halála. Utóda fia, a már 1642-ben megválasztott II. Rákóczi György. 
1853                - Ítélet születik a székelyföldi mozgalom ügyében. A Nagyszebenben halálra ítélték a mozgalom 
                          letartóztatott vezetőit; Török János marosvásárhelyi tanárt, Horváth Károly háromszéki
                          birtokost és Gálfi Mihály udvarhelyszéki ügyvédet.      

Október 12.  
1504                - Corvin János halála. 
1869                - A kolozsvári egyetem alapítása. A nagyszebeni (román) Albina bank létesítése.
1885                - Megkezdődik az Országház építése.           
1918                - A Román Nemzeti Párt  önrendelkezési jogot követel az erdélyi románság számára.
                          Franciaország elismeri a  Román Egység Nemzeti Tanácsát.      
     
Október 13.  
1479                - Az Erdélybe betörő török és havasalföldi sereg megsemmisítő vereséget szenvedett
                          Kenyérmezőnél.
1676                - E napon született II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.        
1904                - Meghalt Lotz Károly festő.

Október 14.  
1235                - Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla királyfit, aki 1270-ig
                          uralkodik.         
1824                - Zalán megszületett Zichy Mihály festőművész.     

Október 15.  
1582                - Életbe lép a megújított Gergely-naptár.    
1604                - Bocskai István és a hajdúk győzelme Álmosdnál Barbiano császári főkapitány felett.
                          Megkezdődött a Bocskai-felkelés, az első kísérlet a két országrész Erdélyből kiinduló
                          egyesítésére.         
1619                - Bethlen Gábor fejedelem kezére kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona.
1922                - I. Ferdinándot Gyulafehérvárott Nagy-Románia királyává koronázták.
1944                - Szálasi hatalomátvétele.     
1959                - Meghalt Fejér Lipót magyar matematikus.

Október 16.   
1448                - Hunyadi János vereséget szenved Rigómezőnél.   
1690                - I. Lipót Bécsben Erdély helyzetének szabályozására kiadta a Diploma Leopoldinumot: a
                          fejedelmi és rendi önkormányzatot fenntartja, a kiskorú fejedelem mellé választott helytartót
                          állított, szavatolja a törvényeket és a vallásszabadságot, meghatározta az adót.  
1716                - Temesvár visszafoglalása a töröktől.          
1848                - A székely agyagfalvi gyűlés. Hűséget esküdtek az édes hazának, a magyar alkotmánynak, s
                          engedelmességet fogadtak a felelős magyar kormánynak. 19-től 40 évig elrendelték a táborba
                          szállást.        
 
Október 17.  
1605                - Érsekújvár Bocskay kezére került.  
1803                - Söjtörön megszületett Deák Ferenc magyar politikus, akit kortársai a haza bölcsének
                          neveztek.         
1918                - A magyar országgyűlés kinyilatkoztatta Magyarország önállóságát, Ausztriával már csak
                          perszonálunióban állt.

Október 18.        
1409                - Zsigmond Hunyad várát és uradalmát Hunyadi János apjának adományozta.     
1514                - Megszűnik a magyar jobbágyok szabadsága.        
1552                - Eger ostroma.          
1848                - Puchner főhadparancsnok a császár nevében átvette Erdély fölött a főhatalmat.
                          Követválasztás Pest megyében. Kossuth nyert 2948 szavazattal. 
                        - A kisenyedi mészárlás. 400 magyar eltorlaszolva védte magát a románok ellen. A szebeni had-
                           parancsnokság küldöttének felhívására lerakták a fegyvert. A románok a következő éjjel
                           megrohanták őket, 140 férfit, nőt, gyermeket lemészároltak.       
   
Október 19.  
1848                - Berger várparancsnok fellázította az aradi románokat, akiket Gál László megfékezett. 
          
Október 20.  
1554                - Zólyom városában megszületett Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő
                          alakja.     
1600                - Nagykanizsa bukása.
1686                - A törökök zentai veresége.
1740                - III. Károly halála.
      
Október 21.  
1776                - Mária Terézia Magyarországhoz visszacsatolta Fiumét.   
1855                - 54 éves korában meghalt Vörösmarty Mihály.      
1878                - Megszületett Krúdy Gyula író.
1883                - Született Jány Gusztáv, a második magyar hadsereg parancsnoka.     
   
Október 22.  
1795                - Megszületett Lahner  György.
1556                - Izabella királyné ünnepélyes bevonulása Kolozsvárra.      
1876                - A Szász Néppárt alapítása.
1882                - Meghalt Arany János.
1986                - Meghal Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas biokémikus, a C-vitamin feltalálója.  
 
Október 23.  
1456                - Meghal Kapisztrán János.    
1613                - Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés. 
1848                - A zalatnai román mészárlás. Az ezer főnyi fogolyból a nőket meggyalázták és agyonverték.  
1873                - Megnyitják a Károly-város-Fiume közötti vasútvonalat. Ezzel létrejön a vasúti összeköttetés
                          Budapest és Fiume között.
1923                - Averescu Néppártja és a Magyar Párt Csucsán választási paktumot kötöttek.
1956                - Népfelkelés tört ki Magyarországon.   
     
Október 24.  
1849                - Kivégzik Perényi Zsigmondot és Szacsvay Imrét. A császári hadbíróság ítélete alapján Pesten
                          kivégzik Perényi Zsigmond bárót, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az országgyűlés
                          felsőházának elnökét és Szacsvay Imrét, aki ugyanakkor a képviselőház jegyzője volt.        
1882                - Megszületett Kálmán Imre operett szerző. 

Október 25.  
1690                - Thököly Imre több vereség után Havasalföldre menekült.
1781                - II. József Türelmi Rendelete.
1825                - Megszületett  Xantus János természettudós, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója.   
1849                - Aradon főbe lövik Kazinczy Lajos tábornokot.        
1858                - A Szolnok-Arad vasút üzembe helyezése.   
1861                - Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész.
1944                - A szovjet és a román csapatok elfoglalták egész Észak-Erdélyt.
1992                - Kolozsvárott a Szent Mihály templomban esküt tesznek a magyar parlamenti képviselők az
                          autonómiára.      
    
Október 26.  
1883                - Megszületett Zemplén Géza kémikus, a magyar gyógyszeripar fejlesztésének egyik
                          meghatározó alakja.

Október 27.  
1439                - Meghalt Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.
1613                - Báthori Gábor halála.          
                        - Bethlen Gábor leteszi a fejedelmi esküt.
1759                - Kazinczy Ferenc születése.

Október 28.  
1599                - Vitéz Mihály győzelme Báthori András serege felett Sellenberknél.
1844                - Meghalt Kisfaludy Sándor.
1922                - A román kormány nem engedélyezte a Magyar Szövetség működését.

Október 29.  
1595                - Tîrgovişte és Bukarest fel-szabadítása után Báthori Zsigmond és Vitéz Mihály győzelme a
                          török felett Giurgiu-nál.
1606                 - Zsitvatorokon béketárgyalások kezdődnek. Bocskai megbízásából Illésházy István báró, I.
                          Rudolf megbízásából Ernst Molart, I. Ahmed szultán nevében pedig Ali budai pasa ül a tárgyaló
                          asztalhoz.    
1906                - Örök nyugalomra helyezték Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Törökországból hazahozott
                          hamvait a kassai dómban.    
      
Október 30.  
1604                - Kassa megnyitja kapuit Bocskai István előtt.          
1848                - A schwechati ütközet.
1946                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Kassai Ferencet a
                          Szálasi kormány tájékoztatásügyi miniszterét.

Október 31.  
1599                - A szenterzsébeti csata. Báthory Endre fejedelem halála. 
1784                - Román parasztfelkelés indult Horea és Cloşca vezetése alatt.
1847                - A király szentesítette az erdélyi országgyűlés törvényjavaslatát a magyarnak, mint hivatalos
                          nyelvnek a bevezetéséről, valamint az úrbéri viszonyok szabályozásáról. 
1918                - Budapesten szociáldemokratákból és nemzeti pártiakból megalakult a Román Nemzeti Tanács.                         - Két sikertelen merénylet után Budapesten, Hermina úti villájában lelőtték az 57 éves Tisza
                          István  miniszterelnököt.

November 1. 
1335                - A visegrádi találkozón létrejött a cseh-magyar-lengyel szövetség.          
1845                - Megszületett Teleki Sámuel, az Afrika-kutató.      
1848                - Móga lemondása után Görgey lett a fővezér.       
1918                - Károlyi Mihály liberális politikus kormányt alakított.   
     
November 2. 
1657                - II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlés felszólítására lemondott. Rhédey Ferencet
                          választották fejedelemmé.
1765                - Mária Terézia nagyfejedelemségnek nyilvánította Erdélyt.
1869                - E napon született Ignotus kritikus, író, a Nyugat című folyóirat alapítója.           
1938                - Az első bécsi döntés alapján Magyarország visszakapta Szlovákia és Kárpát-Ukrajna déli
                          övezetét.           
1955                - Megjelenik az Irodalmi Újság.

November 3. 
1632                - Megszületett I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.   
1777                - A Nagyszombatból Budára áthelyezett  egyetemen a Ratio Educationis szerint megkezdődött
                          az oktatás.
1784                - Román parasztok öldöklései Körösfalván, Brádon, Ribiczén.
1825                - Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát. 

November 4. 
1598                - Nagyvárad török ostroma.
1696                - Könnyezni kezd a máriapócsi Máriaikon.   
1891                - Kézdivásárhelyen megszületett Vajna Gábor, a Szálasi kormány belügyminisztere.       
1946                - Péterváradon kínvallatások után, az állítólagos újvidéki vérengzések miatt, karóba húzzák
                          Szombathelyi Ferenc vezérezredest, akit a magyar kommunista népbíróság szolgáltatott ki
                          Jugoszláviának.
1956                - A Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést.

November 5. 
1526                - Szapolyai János királyválasztó országgyűlést hív össze.     
1808                - Szentesítik a Ludovika Akadémia felállításáról szóló törvényt.
1918                - A szerbek megkezdik Magyarország déli területeinek megszállását.
1925                - A nemzetgyűlés elfogadta a „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének
                          törvénybe iktatásáról” szóló törvényt.   

November 6. 
1706                - A győrvári csata.      
1725                - Rodostóban meghal Bercsényi Miklós, egykori kuruc főgenerális.
1814                - E napon született Ganz Ábrahám vasöntő mester, gyáros, a magyar nehézipar egyik
                          megteremtője.           
1833                - Széchenyi István kiadja “Stadium” című könyvét.  
1880                - Megszületik Baumgarten Ferenc. Végrendeletében alapítványt hozott létre a magyar írók
                          számára.   
        
November 7. 
1689                - Brankovics György szerb despotát Leopold parancsára elfogták és börtönbe vetették.  
1701                - II. Rákóczi Ferenc szökése a bécsújhelyi börtönből.           
1784                - Román parasztok dúlása Abrudbányán.     
1810                - Gyulán megszületett Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar
                         Himnusz megzenésítője.          
1921                - IV. Károly volt magyar királyt  miután újabb restaurációs kísérletett tett, a magyar
                         Nemzetgyűlés megfosztotta uralkodói jogaitól, a Habsburg-házat pedig az örökösödés jogától.

November 8. 
1802                - Révai József a magyar tudományegyetemen elkezdte tanítani a magyar nyelvet.         
1833                - Megjelent Széchenyi műve, a Stádium.   
   
November 9. 
1848                - A strázsai ütközetben  a Rózsa Sándor-féle lovascsapat segítségével Damjanich megverte a
                          szerbeket.      
1929                - Budapesten megszületett Kertész Imre, irodalmi Nobel-díjas író.
1944                - Meghalt Radnóti Miklós.

November 10.          
1444                - A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar
                          király. 
1456                - A cselszövő Czillei Ulrik megöletése.
1738                - Rákóczi József halála Csernavodán.

November 11.          
1335                - A visegrádi kongresszus.      
1526                - Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost. Mivel az ország két rangidős főpapja,
                          Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett,
                          Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást.
1606                - A zsitvatoroki béke.  
1918                - I. Károly császár lemondott ausztriai, november 13-án IV. Károly királyként pedig magyar
                          trónjáról is.
1791                - Megszületett Katona József író, drámaíró. 

November 12.          
1664                - A felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése tiltakozik a vasvári béke ellen.          
1847                - V. Ferdinánd összehívta az országgyűlést.  

November 13.          
1635                - E napon nyitották meg a Pázmány Péter által alapított egyetemet Nagyszombatban.   
1698                - Karlócán béketárgyalások kezdődnek a Szent Liga és a török szultán  között.     
1875                - Megszületett gróf Klebelsberg Kunó. Klebelsberg Magyarpécskán született. A két világháború
                          közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa.          
1895                - Megszületett Bernáth Aurél.

November 14.          
1711                - Az erdélyi országgyűlés a Rákóczi-szabadságharc bukása és az április 30-án létrejött szatmári
                          béke megkötése után hűségesküt tett III. Károlynak.       
1716                - Újpalánkát a császáriak visszafoglalják a töröktől.

November 15.          
1559                - Izabella, I. János erdélyi fejedelem feleségének halála.   
1580                - Marosillye várában meg-született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.     
1629                - Gyulafehérváron 49 éves korában meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki gyulafehérvári
                          udvarában jelentős kulturális központot és akadémiát hozott létre.Özvegye, Brandenburgi
                          Katalin a fejedelem 1630-ig.         
1703                - Bercsényi Zólyom előtt legyőzte Schlicket.
1857                - A Szeged-Temesvár vasút üzembe helyezése.       
1956                - Létrejön a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács.    
     
November 16.          
1093                - Edinburghben meghal Margit skót királyné, Skócia védőszentje, Szent István és Boldog Gizella
                          unokája. Margit házassága emlékére Dunfermline városában  nagyszerű templomot építtetett.
                          Ez a templom lett a skót királyok temetkezési helye. IV. Ince pápa 1261-ben a szentek sorába
                          emelte.
1858                - Az angliai Eywood-ban meghal Mészáros Lázár honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

November 17.          
1231                - Meghalt Árpádházi Szent Erzsébet.
1604                - A Basta generális vezette királyi seregek Osgyánnál megverik Bocskait.
1605                - Bocskay Korponára hívta a rendeket.         
1773                - Megszületett Csokonai Vitéz Mihály költő.
1830                - A Magyar Tudományos Akadémia alakulása.        
1848                - Puchner főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt.   
1873                - Egyesül Pest, Buda és Óbuda.
1902                - Budapesten megszületett Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus.   
       
November 18.          
1664                - Egy vadászat alkalmával meghalt Zrínyi Miklós.    
1804                - Klauzál Gábor, az első magyar földművelési és iparügyi miniszter születése.
1889                - Megszületett Tildy Zoltán.

November 19.          
1189                - III. Béla hazarendeli a magyar kereszteseket. A magyar sereg az Oroszlánszívű Richárd
                          vezetése alatt vonuló III. keresztes hadjáratban vett részt.
1514                - A budai országgyűlésen II. Ulászló megerősítette Werbőczy István Hármaskönyvét.      
1608                - II. Mátyást királlyá koronázzák Pozsonyban.          
1855                - Meghal Vörösmarty Mihály.
1865                - A kolozsvári országgyűlés megnyitása. Határozat Erdély és Magyarország uniójának
                          megújításáról.           
1905                - Megnyitják a Szent István Bazilikát.

November 20.          
1593                - Vitéz Mihály kerül Havasalföld élére.       
 
November 21.          
1830                - Meghalt  Kisfaludy Károly.
1916                - Schönbrunnban  meghalt Ferenc József. Utódjaként IV. Károly  lépett a trónra.
1918                - A román haderő megkezdte bevonulását Erdélybe.          
1923                - Meghalt Radnai Béla szobrász.

November 22.          
1877                - Megszületett Ady Endre költő, újságíró.     

November 23.          
1457                - V. László halála.       
1859                - Az Erdélyi Múzeum Egyesület alapító ülése Kolozsvárott. 
1927                - Kaposvárott 66 éves korában meghalt Rippl-Rónai József festőművész.

November 24.          
1494                - Kinizsi Pál halála.     
1932                - Budapesten megszületett Jókai Anna író.
  
November 25.          
1802                - A magyar nemzetnek ajándékozta könyvtárát, numizmatikai és magyar történelmi
                          gyűjteményét Széchényi Ferenc gróf, aki ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és
                          létrehozta az Országos Széchenyi Könyvtár alapjait.      
1888                - Felsőkázsmárkon megszületett Putnoky László vegyészmérnök, az üvegipar egyik európai
                          szaktekintélye.           
1921                - Megszületett Pilinszky János költő. 

November 26.          
1526                - V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy
                          fivére, Ferdinánd országát megvédi a török ellen. 
1630                - I.Rákóczi György lesz Erdély fejedelme.     
1883                - Megszületett Babits Mihály költő.  
1947                - A kommunista népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst, kivégzik Jány Gusztávot, a
                          Második Magyar Hadsereg parancsnokát.     

November 27.          
1308                - I. Károlyt a pesti országgyűlés királlyá választotta.
1619                - Bethlen Gábor csapatai elfoglalják Bécs elővárosát.        
1911                - Megszületett Teleki Géza gróf geográfus, geológus. Az 1944-ben megalakult Ideiglenes
                          Nemzeti Kormányban vallás- és közoktatási miniszter volt.
1913                - Nagyváradon megszületett Benda Kálmán történész, a XV–XVIII. századi magyar és egyetemes
                          történelem kutatója. 

November 28.          
1204                - Imre király halála.   
1357                - Zalatna bányavárosi jogot kapott.
1708                - A Rákóczi fejedelem által összehívott országgyűlés megkezdi tanácskozásait Sárospatakon.    
1783                - Új közigazgatási beosztás: 10 megye, a három nemzet szervezetének eltörlése. Az év végén
                          megjelent az első erdélyi újság, a szász Siebenbürger Zeitung.     
1805                - Az országgyűlés kiharcolja a közigazgatásban a magyar nyelv használatának jogát.      
1852                - Debrecenben megszületett Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alakja.         
1887                - Elindult a pesti villamos.
1925                - Megszületett Bozsik József.

November 29.          
1780                - Meghalt Mária Terézia osztrák császárnő, Magyarország királynője.
1848                - Kossuth Bem Józsefet nevezi ki az erdélyi  seregek főparancsnokává.

November 30.          
1204                - Meghal Imre király. Imre III. Béla és Chatillon Ágnes legidősebb gyermeke volt.
1786                - Az új közigazgatási rendeletekben bíróságokat állítottak fel.
1786                - II. József eltörölte a halálbüntetést.
1847                - Az országgyűlés Szemere Bertalan indítványára elfogadta a közteherviselést.
1848                - Ütközet Hidvég és Árpatak között. Gábor Áron ágyúit itt vetették be először.     
 
December 1. 
1630                - Az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta I. Rákóczi Györgyöt.
1708                - Megkezdődött az országgyűlés Sárospatakon.       
1800                - Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály.           
1918                - Gyulafehérvárott kimondják Erdély egyesülését Romániával. A mai Románia területén az i.e.I.
                          évezredben különböző trák népcsoportok, az erdélyi részen az i. e. IV. században kelta törzsek
                          telepedtek meg. Első virágkorát Burebista dák király, második virágzását Decebal uralkodása
                          alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy részét meghódította és Dacia néven
                          római provinciává szervezte. A rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok
                          és gepidák uralták a területet. A székelyek az V. században költöztek Erdélybe, a magyarok
                          második bejövetele a IX-X. században érte el Erdélyt, a Dunától délre pedig megjelentek az
                          akkor még vlachoknak nevezett románok ősei. Az első román államalakulatok, a Havasalföldi
                          és a Moldvai fejedelemségek a XIII-XIV. században jöttek létre. Az 1859-ben létrejött
                          Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége 1861 decemberében felvette a Románia
                          nevet. Az ország területe hivatalosan 1920-ban a Magyarországtól elcsatolt Erdéllyel bővült.

December 2. 
1848                 - V. Ferdinánd lemondása után I. Ferenc József lépett a trónra.     
1906                 - Megszületett Peter Carl Goldmark magyar származású  mérnök, az első színes televízió
                           megépítője.           
1918                 - A román haderő elérte a demarkációs vonalat.    

December 3. 
1846                - Megjelenik  Horváth Mihály: A magyarok története c. műve.      
1937                - Elhunyt József Attila költő.

December 4. 
1691                - A Diploma Leopoldinum.

December 5. 
1251                - IV. Béla kiváltságlevele  zsidóknak. 
1950                - Grabenstattban meghal Pajtás Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka. Neki és az általa
                          vezetett Koronaőrségnek volt köszönhető, hogy a magyar Szent Koronát sikerült épségben
                          Ausztriába kimenteni.          
2004                - Népszavazás  a határon túli magyarok kettős állampolgársága kérdésében.  
   
December 6. 
1060                - I. Béla koronázása.
1305                - Ottó király koronázása.
1847                - Az úrbériség eltörlése.

December 7. 
1687                - Koháry István seregei körülzárták Egert, a kiéhezett törökök pedig feladták a várat.   
 
December 8. 
1588                - Báthori Zsigmond fejedelemmé választása.          
1625                - III. Ferdinánd koronázása.
1705                - Bezerédy Imre vezetésével a kurucok elfoglalták Kőszeg várát.
1868                - Megalakult a Magyar Államvasutak.         
1912                - Megszületett Karády Katalin színésznő.      
 
December 9. 
1437                - Meghal Zsigmond király.
1473                - Mátyás király megerősíti a székelyek szabadságát.          
1744                - Micu-Klein püspök a Mária Terézia által elrendelt vizsgálat elől Rómába menekült.    
1919                - Az antant megkötötte Romániával a kisebbségvédelmi egyezményt.      

December 10.           
1830                - Megszületett Tisza Kálmán.
1848                - A feldunai hadsereg nyilatkozata: „Magyarország királya csak az lehet, ki az ország törvényeire
                          megesküdött, és Szent István koronájával megkoronáztatott. A hadsereg kinyilatkoztatja, hogy
                          Magyarország törvényes függetlenségét, az országgyűlés jogszerű tekintélyét, és az általa
                          felállított kormányt minden megtámadás ellen az utolsó csepp vérig fogja védeni.”
1850                - Aleppóban meghal Bem József lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok.
1875                - Meghal Toldy Ferenc “a magyar irodalom-történetírás atyja”.   

December 11.           
1351                - Nagy Lajos király megerősítette az 1222. évi Arany-bullát, és kihirdette az ősiség törvényt.     
1750                - Megszületett Wesselényi Miklós.
1765                - Megszületett Esterházy Miklós herceg. 1790-ben alezredes lett, s részt vett II. József török
                          háborúiban. Ő volt Napóleon jelöltje a királyi koronára, amikor az 1809. május 15-én
                          proklamációban hívta fel a nemzetet, hogy Rákos mezején válasszon nemzeti királyt. Esterházy
                          bőkezűen támogatta a művészeteket, újjáalakította a kismartoni zenekart, amelynek élén
                          Joseph Haydn állt. Az ő megrendelésére komponálta Beethoven a C-dúr misét. Híres képtárát
                          az állam vásárolta meg, s ez a gyűjtemény lett az alapja a Szépművészeti Múzeumnak.  
1848                 - Damjanich sikerei Karlsdorfnál és Alibunárnál a szerbek felett.  

December 12.           
1408                 - Zsigmond király megalapította a sárkányrendet.  

December 13.           
1586                 - Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király halála .           
1645                 - A linzi béke I. Rákóczi György és III. Ferdinánd között: szabad vallásgyakorlat a királyságban.  
1848                 - A december 1-én Erdély vezérévé kinevezett Bem tábornok levele: „Biztosítom a honvédelmi
                           bizottságot, hogy azon eszközökkel, melyek már megadattak, és még meg-adatni ígértettek,
                           Erdélyt visszafoglalom.”

December 14.           
1575                - Báthory István erdélyi fejedelmet választották. Lengyelország királyává.
1848                - Damjanich jarkováczi diadala.
1921                - Népszavazás Sopronban és környékén a város hovatartozásáról.

December 15.           
1317                - Mária-Katalin királyné halála Temesvárott.    
      
December 16.           
1883                - Megszületett Kós Károly építész, író, grafikus.      
1351                - I. Lajos Nagyszebennek kereskedelmi kiváltságot adományoz.     
1551                - Castaldo meggyilkolta Fráter Györgyöt.         
1645                - I. Rákóczi György és III. Ferdinánd császár között létrejött a linzi béke.
1882                - Megszületett Kodály Zoltán.
1526                - I. Ferdinánd személyében a Habsburg-dinasztia jutott uralomra Magyarországon.       
1989                - A román titkosrendőrség kivonult, hogy Tőkés Lászlót – a hatóságokkal együttműködő akkori
                          nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kisfaluba deportálják, de
                          egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt
                          és házat, majd kivonultak az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a
                          deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi
                          pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és
                          átálltak a tömeg oldalára. Ezzel megkezdődött  a forradalom, amely egy héten belül győ-
                          zedelmeskedett, és a Ceausescu-házaspár  kivégzésével ért véget.      
    
December 17.           
1551                - Alvinci kastélyában saját titkára meggyilkolta  Fráter György erdélyi kormányzót.        
1575                - Báthori Istvánt Lengyelország királyává választják.           
1795                - Megszületett Bölöni Farkas Sándor. A reformmozgalom egyik jelentős erdélyi képviselője
                          volt.           
1800                - Született Czuczor Gergely.
1830                - Született Madarász Viktor.
1895                - Meghalt Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.

December 18.           
1437                - Pozsonyban magyar királlyá választották az első Habsburgot, V. Albertet.      
   
December 19.           
1666                - Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, és Zrínyi Péter „sub rosa” szövetséget kötöttek: „Látván
                          azt, hogy Magyar-országnak, és a magyar nemzetnek az ügye és állapotja oly veszedelembe
                          jutott légyen, hogy ha mi, kik az országnak első oszlopai vagyunk, valami szabados úton eleit
                          nem vesszük, ezennel végső romlásra jut az ég alatt ilyen híres nemzetnek az ő sorsa.”       1811                - Fölirat a koronához a magyar nyelv használata ügyében.           
1848                - Bem diadalai Kissebesnél és Zsibónál.       
1895                - Nők is tanulhatnak a magyar egyetemeken.          
1900                - Megszületett Féja Géza.     
 
December 20.           
1542                - A tordai országgyűlés  elismeri János Zsigmondot mint „választott király”-t.
1626                - A pozsonyi béke Bethlen Gábor és II. Ferdinánd között.    

December 21.           
1989                - A Ceausescu támogatására összehívott bukaresti nagygyűlés diktatúra-ellenes tüntetésbe
                         csapott át.     
  
December 22.           
1476                - Budán házasságot kötött Mátyás és Aragóniai Beatrix.    
1872                - Budapest főváros néven Pest, Buda és Óbuda egyesült.   
1848                - Bem József elfoglalta Kolozsvárt.
1868                - Az Arad-Gyulafehérvár vasút megnyitása. 
1918                - Az erdélyi magyarság kolozsvári nagygyűlése a magyar állam keretében való megmaradás
                          mellett foglalt állást.
1925                - A  magánoktatási törvény az egyházi iskolákat magániskolákká minősítette; öt tárgyat románul
                          kellett oktatni.

December 23.           
1848                - Bem győzelme Dézsnél.

December 24.           
1703                - Károlyi Sándor tábornok Pozsony fölött átkel a Morva folyón, és rohammal beveszi a Bécs
                          védelmére épített marcheggi sáncokat.      
1705                - Bottyán János tábornok megkezdi Sopron városa ostromát.
1793                - Megszületett Déryné Széppataki Róza énekes- és színésznő.        
1856                - Megszületett Feszty Árpád festőművész.    
1855                - Átadják a Győr-Bruck vasútvonalat.
1918                - A román hadsereg bevonult Kolozsvárra.   

December 25.           
1000                - István magyar fejedelem (997-1038) királlyá koronáztatta magát az apostoli koronával.         
1989                - Románia szabad, Ceausescut kivégezték. Egy katonai bíróság halálra ítélte és kivégeztette
                          Nicolae Ceausescut, Románia államfőjét és a párt vezetőjét, akit a december 22-i népfelkelés
                          fosztott meg hatalmától. Felesége, Elena ugyanerre a sorsra jutott. A diktátorhoz  hű
                          titkosrendőrség, a Securitate véres polgárháborúba taszította az országot.        
   
December 26.           
1487                - A hét északkelet-magyarországi bányaváros, Gölnicbánya, Szomolnokbánya, Rudabánya, Jászó,
                          Telkibánya, Rozsnyóbánya, Igló gyűlése Kassán. Statútumba foglalják a bányajogokat.  
1821                - Az első operabemutató Kolozsvárott: Ruzicska József, Béla futása c. műve.        
1914                - E napon halt meg a híres magyar természetbúvár, Hermann Ottó.

December 27.           
1236                - Julianus domonkos szerzetes visszaérkezett Magyarországra, miután megtalálta a keleti
                          magyarok egy csoportját a Volga-vidéki Magna Hungariában.
1820                - Meghal Tessedik Sámuel.    

December 28.           
1832                - A pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülése indítványozza, hogy az országgyűlés
                          tárgyalásai magyarul folyjanak.       
1848                - A románok szebeni gyűlése Daco-Romania megalapítása végett.
1922                - Az eddigi pártok egyesülésével megalakult Kolozsvárott az Országos Magyar Párt, melynek
                          első elnöke Jósika Sámuel báró volt.       
1928                - Megszületett Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.   
      
December 29.           
1606                - Bocskai István erdélyi fejdelem halála Kassán.      
                        Megszületett Szendrey Júlia író, költő, Petőfi Sándor felesége.     
1808                - Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, gróf Apponyi Albert apja.   
1891                - Megszületett Imrédy Béla, miniszterelnök.    
      
December 30.           
1796                - Megszületett ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az „árvízi hajós”.

December 31.           
1601                - Báthori Zsigmond biztosítja a közszékelyek szabadságát, és visszaállítja széki
                          önkormányzatukat.           
1659                - Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író. 
1621                - Létrejött a nikolsburgi béke Bethlen Gábor és II. Ferdinánd között.
1732                - III. Károly Magyarország „Részeit” Erdélyhez csatolta.     
1784                - Horea és Closca seregét Topánfalvánál leveri a császári-királyi katonaság, a felkelés vezetőit
                          elfogják.
1848                - Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös
                          túlerő legyőzte.
1851                - A  Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva,
                          közzétette a „kormányzati alapelveket”, mely a császári egyeduralmat vezették be.